Foglald össze két mondatban! – gyakorlatokkal

A megtanulandó leckét az elhagyható részletektől megszabadítani, majd az így kihámozott, és megértett lényeget meg is jegyezni – ez a diákok napról napra, tantárgyról tantárgyra ismétlődő feladata. Most nézzük meg, hogyan lehet gyorsan és biztosan eljutni a lényegig, és hogyan lehet ezt begyakorolni.

A lényeg megtalálását akadályozhatja, ha:

• már korábban elvesztettük a tananyag fonalát /pl. fizikában, kémiában/
• nem értjük a szövegben előforduló fogalmakat, idegen szavakat
• nincs gyakorlatunk a lényeg kiemelésében

Az első két akadály leküzdésében a felzárkóztatás, korrepetálás illetve a tananyagban előforduló szakszavak szótárszerű kigyűjtése és megtanulása segít. Ha azért nem találjuk a lényeget, mert nincs gyakorlatunk az efféle szellemi munkában, kezdjük olyan szöveggel, ami érdekes, és nincs nagyon távol a hétköznapi nyelvhasználattól. Vegyünk például egy újsághírt:

„Egész Európában tovább tart az rendkívül enyhe tél, és a meteorológusok bizonytalanok abban, hogy az idén lesz-e egyáltalán kemény fagy, jelentős havazás. A bizonytalanságukat nem csak az okozza, hogy tíz napnál távolabbra már nagyon kis valószínűséggel lehet jósolni, hanem az is, hogy eltérnek az álláspontok a globális felmelegedés és a mostani enyheség kapcsolásnak megítélésében. Egyes tudósok szerint semmi rendkívüli sincs a januári tavaszban, húsz-harminc évente előfordul ilyesmi. Mások úgy vélik, évről évre rövidül Európában az igazi tél, és egyre szélsőségesebb a hideg évszak: összességében csökken a lehullott hó mennyisége, de ami esik, az gyorsan jön, és nagy károkat okoz. Ugyanez a helyzet az áradásokkal és a szélviharokkal is. Vagyis kontinensünk időjárása egyre kiszámíthatatlanabb, miközben az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik. Tovább bonyolítja a képletet, és akadályozza a folyamatok megértését, hogy a meleg Golf–áramlat, ami Európa nyugati és északi részének időjárását jelentősen befolyásolja, évről évre gyengül. Emiatt Nagy-Britanniában például egyre melegebbek a nyarak, télen pedig szokatlanul nagy havazások vannak. A legvalószínűbb, hogy az immár bizonyítottnak tekinthető globális felmelegedés folyamatosan egyre szélsőségesebbé teszi kontinensünk klímáját, egyes helyeken hidegebb, másutt melegebb, összességében azonban szárazabb lesz Európa.”

A fenti cikk lényege egy középiskolás megfogalmazásában valahogy így hangzik:

„Marad a szokatlanul enyhe tél, amiben valószínűleg szerepe van a globális felmelegedésnek. Európa időjárása a jövőben még szélsőségesebb lesz, nagy melegek és hidegek egyaránt várhatók, és kevesebb lesz a csapadék.”

A felső tagozatosok számára jöjjön most egy egyszerűbb újságcikk:

„Megbénult az M3-as autósztráda forgalma a Budapest felé vezető oldalon, miután tegnap hajnalban nyolc jármű futott egymásba a hajnali ködben Gödöllő magasságában. Egy Ford mikrobusz szabálytalan előzése hirtelen fékezésre kényszerítette a mögötte haladó Opel Vectrat. A két jármű összeütközött, majd még további négy személygépkocsi és két kisteherautó szaladt egymásba. A karambolsorozatban négy személy súlyos, öt személy könnyű sérülést szenvedett, őket a mentők a hatvani városi kórházba és a kispesti Jahn Ferenc kórházba szállították. A járművekben mintegy 8 millió forintos kár keletkezett. Az egyik kisteherautó étolajat szállított, az ütközés következtében az útestre került olaj veszélyeztette a közlekedés biztonságát, ezért speciális anyaggal kellett megtisztítani az útpályát. Az autósztrádát a műszaki mentés miatt öt órára lezárták, ezalatt a másik útpályán haladt mindkét irányú forgalom.”

Mi ebből a lényeg?

„Nyolc személyt szállítottak kórházba, és órákra lezárták az M3-ast Budapest irányában, egy tegnap hajnali tömegbaleset után, amelyben nyolc jármű futott egymásba Gödöllő térségében.”

Érdemes minél többször ilyen lényeg-kereső feladatot/játékot akár közös agytornaként, családi programként játszani. Jó móka közösen látott filmek sztoriját összefoglalni egy-két mondatban. Célszerű, ha le is írjuk a lényeget, ekkor ugyanis kiderül, ha a fogalmazás készsége is fejlesztésre szorul… De sokkal szívesebben csiszoljuk ezeket a készségeket egy izgalmas film, vagy hír feldolgozásával, mint rögtön a fizika leckével. Versenyezhetünk, hogy ki tud a legkevesebb szóval minél több információt bepréselni, persze úgy hogy a szöveg megfeleljen a magyar nyelv és azt érthetőség szabályainak. Az ilyen foglalatosságok észrevétlenül élesítik szövegértésünket, lényeglátásunkat, fogalmazási készségeinket. Ezek a készségek döntőek az iskolai eredményességben. Hosszú távon ugyanis nem az okozza tanulmányi eredmények eltérését, hogy ki mennyi adatot, információt vágott be, hanem az, hogy ezt milyen technikával, mennyi erőfeszítéssel érte el. Azok a gyerekek, akik nagy szorgalommal, de lényegében magolással eredményesek, felső tagozatban általában bajba kerülnek, hiszen több oldalt ezzel a módszerrel már képtelenség megtanulni.

Forrás: tanulasmodszertan.hu