A jó kérdések lerövidítik a tanulást

A tanulási nehézségek több mint felét olvasási, szövegértési hiányosságok okozzák.

Első körben mindenképpen azt kellene tisztázni, hogy elég jól olvas-e és megfelelően érti-e az olvasottakat. Ha egy gyerek nem, vagy nehezen érti azt, amit olvas, haladéktalanul fejleszteni kell ezt a készségét. Ha ez többé-kevésbé rendben van, jöhet a szöveg feldolgozása. A lecke „megtanulása” azt jelenti, hogy

• megértjük az egyes mondatok jelentését
• átlátjuk a szöveg belső összefüggéseit
• a fontos információkat tömörítve megjegyezzük.

Mindehhez a legügyesebb segédeszközünk a kérdés – vagyis tanuljunk kérdésekkel! A legtöbb tankönyvben az egyes leckék után 6-8 ellenőrző kérdés található. Mielőtt belefogunk a lecke olvasásába, vegyük sorra a kérdéseket, gondoljuk végig jelentésüket. A lecke olvasása során keressük meg a kérdésekre a választ, fogalmazzunk belőle épkézláb mondatot, és azt írjuk is le. Az első átolvasás végére elkészült egy rövid összefoglaló is – a kérdésekre saját magunk által megfogalmazott válaszokból.

Alaposabban gondolkozik

Mi a kérdésekkel való tanulás haszna? Az olvasás során kevésbé kalandozik el a gondolat, mert a szavak beazonosítása mellett egy másik feladat is van: megkeresni a választ a kérdésekre. Amikor egy kérdésre válaszolunk, sokkal alaposabban elemzi az agyunk a szöveget, mint amikor csak olvassuk. Amit leírunk, az mélyebb nyomot hagy emlékezetünkben, mintha csak fejben próbáljuk felidézni. A legjobb, ha hangosan is elmondjuk az összefoglalót.

Ha nincs kérdés a lecke végén, akkor szerkesszünk kérdéseket. A nagyobb bekezdések, vagy fejezetek végén kérdezzünk rá annak lényegére. Vagy kérdezzünk rá a vastagon szedett szavakra, mondatokra, ezek a tankönyv szerzői által már kiemelt összefüggések. Mindig kérdőszavas kérdéseket használjunk: Ki, mi, mikor, hol, hogyan, miért, mi célból, milyen eredménnyel, minek a segítségével stb. Ha jó kérdéseket szerkesztettünk, az azokra adott válasz lefedi a lecke tartalmát.

A kérdezés olyan készség, ami sok gyereknél felső tagozatos korban már alig pislákol, de ez nem a gyerek hibája… A kisgyerek először a családban gyakorolja a kérdezést, és jó ideig ez a legfőbb eszköze a világ megtanulásához. Egy vizsgálat során azt mérték, hogy a négyévesek óránként átlagosan 27 beszélgetést folytattak az édesanyjukkal, és minden beszélgetés átlagosan 16 mondatváltást tartalmazott. Óránként átlagosan 26 kérdést tettek fel a négyévesek. Amikor a kisgyerek kérdez, nem csupán információt gyűjt, hanem az ő világában fellehető összefüggéseket, törvényszerűségeket kutatja elképesztő szorgalommal és tehetséggel.

Az elektronikus dajka ártalmai

Otthon a gyerekek természetes beszélgetőpartnerei a szüleik, hacsak azok rá nem bízzák a kicsit az elektronikus dajkára… A korai tévézés, számítógép használat elleni legfőbb érv éppen az, hogy nem lehet velük beszélgetni. A gyerek személyiségét, intellektusát, lelki egészségét, és például későbbi tanulási képességét is igen nagy mértékben meghatározza, hogy eleget kérdezett-e, és kapott-e rá türelmes, jó válaszokat.

Az iskolában sajnos gyökeresen megváltozik a helyzet. Ugyanez a vizsgálat kiderítette, hogy negyedére csökken az óránkénti párbeszédek száma, és akkor is többnyire a tanár kérdez, ráadásul a kérdések általában az ismeretek ellenőrzését, és nem a gondolkodás ösztönzését szolgálják.

A szülőnek tehát kulcsszerepe van: az a gyerek, amelyik otthon megtapasztalta, hogy szülei örülnek a kérdéseinek, és figyelmes válaszokat adnak neki, óriási előnyre tesz szert a tanulás során is. A kisiskolással már játszhatjuk például a következőt: kiválasztunk egy hétköznapi tárgyat / toll, radir, zsemle, kavics, kulcs/ és megnézzük, hány kérdést tudunk hozzá kitalálni, és megválaszolni:

Kérdezgetős társasjáték

• Fizikai tulajdonságai: mi ez, mi a neve, hogy néz ki, milyen színű/a formája/ a szerkezete, milyen a tapintása,/szaga/hangzása, miből van, természetes anyagú vagy műanyagból készült, ép, megváltoztatták, alakították, vagy javították?
• Hogyan jött létre: hogyan készítették, ki készítette, kézzel vagy géppel gyártották?
• Felhasználása: milyen célra készült, hogyan lehet használni?
• Kora: régi, mennyi idős?
• Értéke: értékes, mennyit ér?
• Eredete: Honnan való, hol készítették?
• Formája: jól van megformálva, hogyan van díszítve, hogyan lehetne továbbfejleszteni?

A tanulási nehézségek egyik oka tehát, hogy a gyerekeket kevéssé érdekli az, amit az iskola manapság elég unalmasan próbál nekik megtanítani. Ezt ellensúlyozhatja, ha izgalmas, vidám beszélgetésekkel, váratlan, akár meghökkentő kérdésekkel, közös felfedezésekkel tápláljuk gyermekünkben a világ iránti természetes kíváncsiságot.

Forrás: tanulasmodszertan.hu