Kirill pátriárka: megkezdődött az ukrán ortodox egyház papjainak üldöztetése

A világegyházak, az ENSZ és az az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkáraihoz, valamint Németország és Franciaország vezetőihez fordult panasszal Kirill orosz pátriárka a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház papjaira az ukrán hatóságok által gyakorolt „durva nyomás” miatt – közölte pénteken az orosz ortodox egyház külügyi hivatala.

„Az ukrán világi állam hatóságai vezetőinek az egyházi ügyekbe való beavatkozása az elmúlt időben az ukrán ortodox egyház püspökei és papjai elleni durva nyomásgyakorlás jellegét öltötte, amiről elmondható, hogy megkezdődött a teljes körű üldöztetés” – írta az orosz egyházfő.

Kirill szerint ez a nyomásgyakorlás megsérti az ukrán állampolgárok szabadságjogait, és arra akarja rákényszeríteni a moszkvai patriarkátus alá tartozó püspököket, hogy vegyenek rész a Moszkvától független, új ukrán ortodox egyház megalapítására szombatra összehívott „egyesítő szinóduson”. Rámutatott, hogy az erre szóló, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka által aláírt meghívókat a klérus tagjainak ukrán állami tisztségviselők kézbesítették, amivel megsértették az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező ukrán alkotmányt.

A pátriárka a mások mellett a Ferenc pápához is címzett üzenetében azt írta, hogy ukrán ortodox papok ellen vallási viszály szítása címén büntetőeljárást indítottak Ukrajnában, valamint kísérletek történnek arra, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyházat megfosszák a kijevi Pecserszka Lavra és a Pocsajivi Lavra kolostor- és templomkomplexum használatának lehetőségétől. Nehezményezte, hogy az ukrán média „agresszív kampányt” folytat és a legmagasabb szintű állami vezetés részéről „vallási ellenségességet szító” nyilatkozatok hangzanak el.

Petro Porosenko ukrán elnök áprilisban fordult Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkához azzal a kéréssel, hogy bocsásson ki bullát az ukrán egyház autokefáliájáról (önállóságáról). Moszkva, miután háromszáz éve saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, az ügyben nem ismeri el Konstantinápoly illetékességét.

A szombati „egységesítő” szinóduson nem vesz részt a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház, amely a legtöbb templommal, gyülekezettel és – Oroszországban idézett források szerint – a legtöbb hívővel is rendelkezik. A Moszkvához igazodó, Onufrij metropolita vezette egyház az egyike az Ukrajnában működő egyházi szervezetnek.

Az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, a követői által „pátriárkává” választott Filaret vezetésével 1992-ben újabb egyház jött létre, amely az orosz politikai nyelvezetben „a kijevi partiarkátus ukrán ortodox egyháza” elnevezést kapta. A harmadik és egyben legkisebb az úgynevezett autokefál ukrán ortodox egyház, amely 1921-ben alakult meg.

A moszkvai patriarkátus a két utóbbi egyházat nem ismeri el. A két „szakadár” egyház – amelyre a jelek szerint a létrehozandó „egységes” ukrán egyház támaszkodni fog – egymással is súlyos konfliktusban áll.

Orosz kommentárok arra hívták fel a figyelmet, hogy a november 25-i orosz-ukrán fekete-tengeri incidens nyomán Petro Porosenko elnök Ukrajnának azoknak a megyéiben vezetett be hadiállapotot, amelyeknek lakossága többségében oroszajkú és a Moszkvához hű egyház követője.

Az orosz ortodox egyház az ukrajnai ortodox egyház státusáról folytatott jogvita nyomán október közepén megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, amely de facto elismerte a – nem konkretizált összetételű – ukrán ortodox egyház autokefáliáját. Konstantinápoly egyebek között érvénytelennek minősítette azt az átkot, amelyet a moszkvai patriarkátus mondott ki az általa szakadárnak tekintett két ukrán egyház vezetőjére, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint három évszázad után visszatérítse saját joghatósága alá.
Moszkva és több más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nincs joga. Az orosz ortodox egyház az Isztambulban meghozott döntést a kereszténység ezer éve a legnagyobb egyházszakadásának tekinti.

Moszkvában hangoztatott félelmek szerint újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása egy „szakadár” ukrán egyháznak. Az orosz egyház részéről aggodalmat váltott ki Porosenkónak az a kijelentése is, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó egyházat „ukrajnai orosz egyházzá” fogják átkeresztelni, ami megítélése szerint azt létében fenyegeti.

A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál (önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

Az orosz ortodox egyház azzal vádolta meg az 1991-ben pátriárkává választott Bartolomaioszt, hogy igyekszik „ortodox pápaként” pozícionálni magát. A moszkvai patriarkátus azt is sérelmezi, hogy Konstantinápoly a bolsevik forradalom után nyilvánította magát a tengerentúli egyházterületek vezetőjévé, és az elmúlt évtizedekben a posztszovjet térség több régiójában is megerősítette önhatalmúlag a befolyását.