Kreml: egy orosz-japán békeszerződés nem okozhat károkat a Kuril-szigetek lakosságának

Az orosz-japán békeszerződésről folytatott tárgyalások semmiképpen sem sérthetik a Kuril-szigetek lakosságának érdekeit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Argumenti i Fakti című orosz hetilapnak adott interjújában.

A TASZSZ hírügynökség által szerdán ismertetett interjúban Peszkov emlékeztetett rá: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő abban állapodott meg, hogy olyan megoldásra fog törekedni, amely „mindkét ország népét kielégíti és amely segít átvágni ezt a gordiuszi csomót”. Képtelenségnek nevezte, hogy a két ország a második világháború óta még mindig nem tudott békeszerződést kötni egymással, ami visszafogja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését.

Szergej Lavrov és Kono Taro orosz külügyminiszter között hétfőn zajlott le Moszkvában a békeszerződésről folytatott tárgyalások első fordulója, azt követően, hogy Putyin és Abe tavaly novemberben megállapodott az egyeztetések felgyorsításáról az 1956-os szovjet-japán közös nyilatkozat alapján. Az orosz fővárosban lezajlott tárgyalás nyomán elhangzott nyilatkozatokból azonban kiderült, hogy a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz.

Moszkva továbbra is azt akarja, hogy Tokió mindenek előtt ismerje el, hogy a Kuril-szigetek déli vonulata a második világháború eredményeként orosz szuverenitás alá került, a japán fél pedig nem mondott le az arra vonatkozó területi követelésről.

Peszkov az interjúban ismételten azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok szankciókkal nem fogja tudni rákényszeríteni Oroszországot a „szuverén politikájáról való lemondásra”. Elismerte azt is, hogy Moszkvának sincs eszköze Washington befolyásolására.

A szóvivő szerint az Egyesült Államokban elhangzott állításokkal ellentétben nem létezik titkos megállapodás Putyin és Donald Trump amerikai elnök között, és „nagyon komoly dolognak nevezte” az amerikai gazdasági büntetőintézkedéseket. Peszkov ismételten „a versenyelőny biztosítására irányuló nyílt kísérletnek” minősítette az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítésének meghiúsítására irányuló amerikai erőfeszítéseket.

A márciusban esedékes ukrán elnökválasztással kapcsolatban kijelentette, hogy a válság a Donyec-medencében „befagyott konfliktussá” alakulhat, ha Kijevben a „háború pártja” marad hatalmon.

„Ebben az esetben nem lesz rá esély, hogy a konfliktus befejeződjön” – hangoztatta a szóvivő, aki a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán haditengerészeti incidenst és a kétoldalú viszony újabb romlását azzal magyarázta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök ilyen eszközökkel próbálja meg növelni újraválasztásának esélyét.

Peszkov szerint Putyin számára az oroszországi szegénységszint csökkentése és a gazdaság növekedési ütemének felgyorsítása jelenti a fő prioritást. Úgy vélekedett, hogy Oroszországban sikerült biztosítani a pénzügyi és a makroökonómiai stabilitást, ami az elnök által remélt fellendülés alapja lehet.

A Putyin magánéletére vonatkozó kérdésekre válaszolva Peszkov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az elnök ismét meg kívánna nősülni, megjegyezve, hogy a családi állapota nem befolyásolja államfői tevékenységét. Kitért az egyenes felelet elől azzal kapcsolatban, hogy szokott-e a főnöke káromkodni. Mindössze annyit árult el, az, „mint minden férfiember, képes kifejezni negatív hozzáállását egyes emberekkel vagy folyamatokkal kapcsolatban, méghozzá vérfagyasztó módon”.

Az interjúból egyebek között az is kiderül, hogy Putyinnak nem tetszik, hogy Groznijban utcát neveztek el róla, hogy az elnök nem használ személyes helikoptert, valamint hogy munkamániás, aki fizikai kondícióját napi egy kilométer úszással tartja karban.