Putyin: az orosz állam fenntartja a vallásszabadság megvédésének jogát

Az orosz állam nem avatkozik bele az egyházi ügyekbe, még Ukrajnában sem, de fenntartja magának a jogot, hogy megvédje a vallásgyakorlás szabadságát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtöki moszkvai egyházi rendezvényen.

„Az orosz állam és kormány teljesen megengedhetetlennek tartja az egyházi ügyekbe történő mindennemű beavatkozást, tiszteletben tartottuk és tiszteletben fogjuk tartani az egyházi élet függetlenségét, főleg egy szomszédos szuverén államban” – mondta Putyin, Ukrajnára utalva.

„Mindazonáltal fenntartjuk magunknak a jogot, hogy reagáljunk és mindent elkövessünk az emberi jogok, egyebek között a vallásgyakorlás szabadságának védelmében” – tette hozzá az államfő Kirill orosz pátriárka egyházfővé választásának 10. évfordulója alkalmából megtartott tanácskozáson.

Hangot adott álláspontjának, amely szerint az ukrajnai „egyházi projektnek” csak a politikai küzdelemhez, nem pedig a valláshoz van köze, annak kezdeményezői pedig olyan durván avatkoznak bele az egyházi ügyekbe, mintha ezt a papokat és hívőket üldöző, 20. századi istentelenektől tanulták volna el. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ebbe a konstantinápolyi patrirarkátust is bevonták.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka január elején adta át az autokefáliáról rendelkező tomoszt (bullát) Epifanyijnak, az újonnan létrehozott ukrán ortodox egyház fejének. Az orosz ortodox egyház több mint három évszázada saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, és jogellenesnek nyilvánította az Isztambulban székelő egyházi vezető intézkedését, rámutatva, hogy Bartolomaiosz nem rendelkezik a pápáéhoz mérhető jogkörökkel.
Moszkvában arra hívták fel a figyelmet, hogy eddig egyetlen autokefál ortodox egyház sem biztosította támogatásáról Bartolomaiosz intézkedését, annak ellenére, hogy Petro Porosenko ukrán elnök éppen erre szólította fel őket.

A 300 milliósra becsült világortodoxia az új ukrán alakulat létrejötte előtt 15 autokefál (önálló) részegyházra oszlott, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotta. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de más régiókban – eltérő források szerint – 1,5-5 milliónyira becsült követőre támaszkodó konstantinápolyi patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőbbséget élvez a többi ortodox egyházzal szemben, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”. Fennhatóságát azonban a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

A Moszkvában hangoztatott narratíva értelmében Ukrajnában politikai célzattal, aktív állami beavatkozással egyesítettek két, senki által el nem ismert szakadár egyházat. A harmadik, a legtöbb hívővel és templommal rendelkező, a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyháztól az új intézményhez a megalapításakor mindössze két főpap csatlakozott.

Orosz hírmagyarázók rámutattak, hogy a Kijevben egységesnek és függetlennek nevezett új egyház élén nem pátriárka, hanem csak metropolita áll, és azt állították, hogy az új ukrajnai vallási intézmény legfontosabb belügyeiben Konstantinápolyban fognak dönteni. Moszkvában kifogásolták, hogy az „egyesített szakadár” egyház elismeréséért cserébe az ukrán kormány egyházi ingatlanokat enged át Konstantinápolynak. Orosz egyházi és állami vezetők azt a félelmet fogalmazták meg, hogy az új ukrán egyház megalapítása nyomán újabb erőszakos templomfoglalás kezdődhet Ukrajnában.