Kárpátalja anno: bányaomlás Aknaszlatinán
Évek óta beszélik, hogy Aknaszlatina települését és az ott élőket veszélyezteti a közelben lévő egykori sóbánya esetleges beomlása. A félelem nem alaptalan, hiszen az elmúlt években számos süppedés történt a területen, melyekről félelmetes kráterek árulkodnak. Egy évszázaddal korábban pedig katasztrófa történt Aknaszlatinán:
1908. február 22-én százötven méter hosszúságban és tizenkét – harminc méter szélességben beomlott Aknaszlatinán a Kunigunda és Albert kincstári sóbányák fölött lévő földréteg. Az omlást óriási robaj követte, a környékbeliek összeszaladtak.
A besüppedt földtömeg áttörte az akkor már négy éve nem használt Kunigunda-bányát. A helyiek azt beszélték, hogy a katasztrófa idején egy asszony és két gyermek volt a területen, akik a mélybe zuhantak.
A bányába beomlott óriási földtömeg következtében a víz a bányában tizenegy méterrel megemelkedett. A bányában levő összes szivattyút elöntötte a víz. A munkások, akik a gépeknél dolgoztak, kalap és ruha nélkül menekültek ki a bányából.
A villamostelep, amely a gépek hajtóerejét szolgáltatta és Aknaszlatina megvilágításáról gondoskodott, a mélységbe zuhant. A szakadékból másfél méteres tűzoszlop tört elő a villámos drótok érintkezése következtében.
Egy lakost kiköltöztettek a házából, mert az a beomlás következtében megingott és attól tartottak, hogy összedől.
A lakosság körében a katasztrófa nagy rémületet okozott, mert a babonás lakosság a föld megnyilásában mindenféle veszedelmek előjelét látja.
Másnap délután újabb tízméteres földterület szakadt be a bányába. A földsüppedés következtében a Miklós és Albert bányákat is keresztültörte a víz. A kincstár kára többszázezer koronára rúgott. (Forrás: www.huszadikszazad.hu)
Marosi Anita
Kárpátalja.ma