Kárpátalja Viktor Baloga szemével
A zakarpattya.net hírportál Viktor Balogával készült interjúját olvashatják, melyben a kárpátaljai gazdasági folyamatairól, fejlődéséről, perspektíváról és a Tisza-melléki körzet kialakításáról nyilatkozik és a hamarosan bekövetkező kampányról és választásról nyilatkozik.
.
– Milyennek látja a jelenlegi Kárpátalját?
– Hála Istennek vidékünk fejlődik. Ha nyitott szemmel tekintünk Kárpátaljára és összehasonlítjuk Ukrajna más régióival, akkor a helyzet elfogadható.
Tudom, hogy a megyében sok a probléma, de hasonló problémák egész Ukrajnában tapasztalhatóak.
– Kijevben egyre inkább kiéleződik a kormány és ellenzék közötti ellentét. Megyénkben is megfigyelhető ez a politikai feszültség?
A megye vezetősége, pontosabban a tanácsok és a közigazgatások, bár különböző politikai erők képviselőiből tevődik össze, szinkronban dolgozik. Megértik azt, hogy a lakosság és a vidék érdeke kell, hogy a legfontosabb legyen, és ezután következnek a politikai momentumok. Szeretném hinni, hogy a többi kárpátaljai politikai erő képviselői is így gondolják.
– Nagy vitát keltettek Kárpátalján Bayer Mihály, Magyarország Nagykövetének szavai, melyet Ukrajnában mondott a Tisza-melléki autonóm járás megalakításával kapcsolatban. Ön hogyan vélekedik erről az ötletről?
– Nem mondhatom, hogy ez a téma váratlanul ért. Miután a nagykövet interjút adott -amely annyira felkavarta Kárpátalját – hivatalos találkozóm volt vele. A diplomata biztosított, hogy országa semmi esetre sem szeretne szeparatista hangulatot kelteni Kárpátalján. A hangsúly azon van, hogy jelenleg nincs ok arra, hogy a magyar kisebbségnek kialakított autonóm járás megalakulásának lehetőségeiről tárgyaljanak.
Emellett nem szabad elhanyagolni a kisebbség igényeit sem. Megyénkben 150 ezer magyar nemzetiségű ukrán állampolgár él. Az ukránoknak tisztelniük kell jogaikat. Az államnak kötelessége lehetőségek adni a magyar kisebbségnek arra, hogy kielégítse politikai, társadalmi és kulturális igényeit. Ezzel kapcsolatban Kárpátalján sohasem voltak gondjaink.
– A magyar kisebbség azt akarja, hogy a parlamenti választásokig egy külön választókerületet alakítsanak azon a területen, ahol élnek. Nem jelentene ez további előnyöket a magyar lakosság számára a többi állampolgárral szemben?
– Az előző választásokon létezett egy ilyen választókerület. Nem utolsósorban épp emiatt kerültek a Parlamentbe a magyar lakosság képviselői. Ez a nemzeti kisebbségek létérdekeinek fontos eszköze. Európában is hasonlóan járnak el. Nem látok benne semmi veszélyt, amely okot adna az aggodalomra.
– Mennyi a valószínűsége annak, hogy létre hoznak egy ilyen választókerületet?
A választókerületek határait és mennyiségét a Központi Választási Bizottság dönti el. Május elején fog kiderülni erre a kérdésre a válasz.
– A választásokig egy kicsivel több, mint fél év maradt, de még nem világos, hogy a „Jedinij Centr” egyedül vagy más pártokkal koalícióban indul a versenyen?
– Szó sem lehet arról, hogy a választások időszakára egyesüljünk más párttal.
–
– Csapatából ki vesz részt a választásokon?
Talán Vaszil Petyovka, képviselő. Édes testvérem Pavlo Baloga is beszáll a versenybe, aki egyébként vállalkozó, munkaadó és közéleti személyiség. Ők sokat dolgoznak a megyében, jól ismerik a problémákat és, ami a legfontosabb, tudják, hogyan kell azokat megoldani. Emellett fiatalok, erősek, és nem közömbösek. A parlamentnek szüksége van a megújulásra.
– Hogy gondolja, hogyan zajlanak majd az idei választások?
– Hogy hogyan zajlanak majd, azt csak az Isten tudja. Inkább elmondom, hogy én hogyan szeretném. Először is a választások legyenek igazságosak. Kollégáimmal tervezzük, hogy minden kerületet bejárunk, minden faluba, városba elmegyünk. A választók élőben láthatnak minket, nem csak a plakátokon vagy a TV-ben. A jelölteknek kerülniük kell a „kutyaverekedéseket” és hasonló szégyenletes helyzeteket. Vetélytárs lesz elegendő, de mindegyiket tisztelni kell és megfelelő módon viselkedni.
– A választásokat megbeszéltük, beszéljünk másról. Kárpátalján itt a tavasz, azaz az árvizek időszaka. Ebben az évben, úgy tűnik, megúsztuk. A továbbiakban sok minden függhet a „Tisza”nevű árvízvédelmi programtól. 2012-ben 100 millió hrivnyát szántak erre a célra. Mi újság van az árvízvédelem területén?
– Tavaly valóban a „Tisza” program keretén belül Kárpátalja 40 millió hrivnyát kapott. Elméletileg. Gyakorlatilag kétszer kevesebbet adtak, ezért még 20 millió hrivnyával tartoznak a vizeseknek az elvégzett munkálatokért. A sürgős árvízvédelmi intézkedésekre az állam még további 90 millió hrivnyát adott az Állami Vízügyi Hivatalnak. A tartozást pedig abból a 100 millió hrivnyából fogják visszaadni, amelyet említett a kérdésében. A megmaradt összegből 8,5 km-es védő gátat akarnak építeni, több mint 4 km-es szakaszon megerősíteni a partokat, illetve megtisztítani a folyók medrét. Ez 8 települést és 10 ezer hektár termőföldet fog megvédeni az árvíztől.
– Ősszel Ön segített Kárpátaljának megmaradni az optimális időzónában. De az ügy nincs még lezárva. Mikor és mivel fog mindez végződni?
– Egy olyan döntés született, hogy Ukrajna utoljára állt át a nyári időszámításra. Bár én úgy gondolom, hogy ebben az ügyben Ukrajnának inkább Európához kell igazodnia. Ott a legtöbb országnak van nyári és téli időszámítása is.
– A Vészhelyzetek Minisztériuma egy sürgősségi hívószám bevezetésén dolgozik, amelyet vészhelyzetek esetén lehet majd hívni. Ez a szám a 112. Azokban a városokban, amelyekben az Euró- 2012 zajlik majd, a hívószámnak a labdarúgó bajnokság kezdetéig már működnie kell. Kárpátalján mikor várható a vonal bevezetése?
– Háromszor utaztam Amerikába, olyan vezető vállalatokkal találkoztam, akik világelsők ebben a szférában. A Parlament elfogadta a 112 rendszerről szóló törvényjavaslatot, a kormány 452 millió hrivnyát szánt a projekt első részének megvalósítására. Tehát minden a tervek szerint halad és az Euró-2012-ig a hívószám működni fog azokban a városokban, ahol a bajnokságot tartják. Remélem, hogy a projekt második részének megvalósítása is terv szerint halad majd, akkor az egész országban, így Kárpátalján is 2013 végéig be lesz vezetve a 112 sürgősségi hívószám.
– A végén egy személyes kérdés: több éve a Kárpátalján élő családja és a kijevi munkahelye között ingázik. Nem lenne egyszerűbb, ha családjával együtt Kijevbe költözne?
– Kárpátaljai vagyok, és igazán jól csak Kárpátalján érzem magam. Ez valami megfoghatatlan a szívemben és lelkemben, sokkal több, mint a „személyes kényelem” fogalma. Kijev kétség kívül egy gyönyörű város. De, úgy látszik, nincs benne az számomra, ami megvan az én Kárpátaljámban. Ezt nehéz megmagyarázni – ezt érezni kell.