2019. április 20, nagyszombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tivadar – görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Sosem járunk jobban, ha vétkezünk. A bűnvallás és a bűnbocsánat nem törli el a rossz cselekedetek negatív következményeit.”

Gary Chapman

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936c6c-f080″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Nagyszombat

A nagyszombat leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet. A középkorban húsvét hajnalán tartották, és ősi soron kapcsolatba hozható a húsvéti határjárás szokásával. Az újkorban az egyház előrehozta nagyszombat estéjére. A feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai: magyar, osztrák, német katolikus szertartás. Mindig hatalmas élményforrást jelentett a hagyományos életformában élő falusi és mezővárosi közösségek tagjai számára. Útvonala, belső rendje, formája, funkciói, a résztvevők elvárt öltözködése és viselkedése tájilag sokféle változatot mutat. Sokféle dallamvariáns jellemzi a „Feltámadt Krisztus e napon” kezdetű régi éneket is, amelyet a körmenet résztvevői énekeltek. A körmenetben legtöbbször a falu legtekintélyesebb embere, például a bíró vitte a Feltámadt Krisztus szobrát. Másutt az kapta ezt a megtisztelő feladatot, aki a passióban a Jézust énekelte. Megtisztelő feladatnak számított a húsvéti gyertya hordozása is. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyák égtek, emelve a szertartás fényét.

Nagyszombaton véget ért a negyvennapos nagyböjt. A feltámadási körmenet után a hazatérő családok, legalábbis az utóbbi évszázadban, ünnepélyesen elfogyasztották a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Osvát Erzsébet (Beregszász, 1913. március 21. – 1991. április 20.). Költő, ifjúsági író. Sándor László kritikus és műfordító felesége. 1929-33-ban elvégezte a pozsonyi tanítóképzőt. 1934-38 között Csetfalván, Beregújfaluban és Bótrágyon volt elemi iskolai tanítónő. Az 50-es években kezdett verselni, írásai rendszeresen megjelentek a Kárpáti Igaz Szó hasábjain. 1962-ben Budapestre költözött, s a magyar ifjúsági irodalom egyik jelese lett. A Kisdobos és a Dörmögő Dömötör munkatársa volt. Meséket, verseket, leporellókat írt 6-10 éves gyerekeknek. A szellő szállást keres című meséjéből tévéfilm készült, művei elhangzottak a Magyar Rádió műsoraiban.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Ezen a napon született 1742-ben Tessedik Sámuel mezőgazdasági író, pedagógus, lelkész.

–         Szeleczky Zita (1915) színész, 1945-ben elhagyta az országot. Dél-Amerikában, majd az USA-ban élt. Bájos megjelenése révén az egyik legünnepeltebb sztár volt. 

–         Megnyílt a budai Várhegy alatti alagút (1857)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76c6c-f080″][vc_column_text]ELMÉLET VAYG IGAZSÁG? (2)

„Jézus így felelt nekik: Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem.” (János 2:19)

Egy másik elmélet azoktól származik, akik elutasítják Krisztus testi feltámadásának igazságát. Ez a „tetszhalott” elmélet. A The Passover Plot [ A páska-összeesküvés] című könyvében Hugh J.Schonfield azt feltételezi, hogy Jézus csupán elájult, és amikor levették a keresztről, halottnak hitték. A sírbolt hűvösében azonban feléledt, előjött, és meggyőzte a tanítványait arról, hogy valóban a halálból támadt fel. Ez felvet néhány érdekes kérdést: Hogy lehet, hogy a keresztyénség csaknem két évezredes története során ezt korábban sem a keresztyénség támogatói, sem az ellenzői soha nem feltételezték? Mi a helyzet a római századossal, aki dárdáját beleszúrta Krisztus oldalába, ahonnan vér és víz folyt: a vér alkotóelemeire bomlásával bizonyítva a halál beálltát? Mit kezdjünk annak a századosnak a vallomásával, akit Pilátus küldött: ennek az embernek a halálosztás volt a hivatása, a kivégzést vezetőnek tudnia kellett, hogy Jézus halott. Aztán ott van a halotti leplek kérdése. Zsidó szokás szerint a holttesteket halotti leplekbe burkolták, a balzsamozáshoz használt, száz fontnyi kenettel átitatott textíliák légmentesen lezárták a testet, mint egy múmiát. Ugyanígy jártak el a fejjel is. Hogyan kapott volna Jézus levegőt? És hogyan tudta volna egy ilyen legyengült állapotban levő ember elhengeríteni a sírbolt elől a lepecsételt követ, hogyan tudta volna legyőzni a sírt őrző katonákat? Több hit kell ahhoz, hogy efféle teóriákat elhiggyünk, mint ahhoz, hogy elhiggyük az igazságot, ami valóban megtörtént! Krisztus feltámadt!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]