2019. május 1., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Fülöp – görög eredetű; jelentése: lókedvelő.

Jakab – héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Kit rég kerülnek a szerelmes álmok:
Szerelmes szívvel, álmodozva járok…
Május sugarát itta bé a lelkem –
Májusi fényben gyógyulásra leltem,
– Még csak kétszer láttam…”

Ady Endre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933f13-63bc”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Május 1.

A magyar nyelvterület nagy részén május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

A magyar nyelvterületen a májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt májusfa, a másik a középületek, kocsmák előtt felállított májusfa.

A májusfák beszerzése mindkét esetben a legények, legénybandák feladata, melyeket általában elloptak az erdőről, de volt, ahol fizettek, illetve fizetnek érte. A fát május 1-re virradó éjszaka állítják a lányos házhoz. Virágokkal, szalagokkal is díszítik.

Kárpátalján a május éjszakája a májusfa-állítás mellett a szerenád éjszakája is. Ilyenkor a legények szerenádot adtak a kedvesüknek. Ma a lány már megkínálja a szerenádozókat, de korábban nem mehetett ki hozzájuk. Azzal jelezte, hogy fogadja a szerenádot, hogy három szál gyufát gyújtott az ablakban.

A legények ilyenkor különböző csínytevéseket is elkövetnek: virágot, kapuajtót lopnak, elcserélgetik a lócákat, sőt még arra is sor kerülhet alkalomadtán, hogy a már felállított májusfát ellopják, így a fiúknak vigyázniuk kell a kiszemeltjüknek állított ajándékra.

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Zrínyi Miklós költő, hadvezér (1620) szembefordult a bécsi udvarral, nemzeti pártot szervezett, melyet a Habsburg kormányzat és magyar hívei egyre nagyobb ellenszenvvel figyeltek. Egy vadászat alkalmával egy vadkan ölte meg. 1645 telén írt Szigeti veszedelem c. eposzában a hősi halált halt dédapja emlékét örökíti meg. Az török áfium ellen való orvosság c. röpiratában az állandó magyar hadsereg felállítását sürgette.

–          Megnyílt a Vígszínház (1896). Műsora kezdetben francia bohózatokból és könnyű vígjátékokból alakult, néhány év múlva azonban drámai színházzá formálták.

–          Ötven előfizetővel üzembe helyezik az első budapesti telefonközpontot (1881)

–          Szerb Antal (1901) író, irodalomtörténész születése. Az 1934-ben megjelent Magyar irodalomtörténettel országos hírnevet szerzett.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73f13-63bc”][vc_column_text]JABÉC (1)

„Jabéc segítségül hívta Izráel Istenét.” (1Krónikák 4:10)

A Bibliában a Krónikák első könyvében egy Jabéc nevű emberről olvasunk. Az első kilenc fejezet nemzetiségi táblázatokból áll, több mint hatszáz név felsorolásával. E sok név közül Isten kiemel egyet, egy férfi nevét, akit Jabécnak hívtak. Az egész Bibliában csak két igevers szól erről az emberről, de ő az egyetlen a hatszáz közül, aki külön, megtisztelő említést kap. Miért emeli ki őt Isten? Mit tett Jabéc, ami miatt neve négyezer év után is emlékezetes maradt? Mi emelte őt az átlag fölé? A következő néhány napban nézzük meg, mit tanulhatunk tőle. „Jabéc tekintélyesebb volt testvéreinél” (1Krónikák 4:9). Miben különbözött a többiektől? Abban, hogy mert Istentől nagy dolgokat kérni, és hitte is, hogy megkapja. „Jabéc segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadata neki Isten, amit kért.” (1Krónikák 4:10). Isten azt akarja, hogy kérjünk tőle nagy dolgokat! Jeremiásnak azt mondta: „Kiálts hozzám, és én válaszolok, hatalmas és rejtett dolgokat jelentek ki neked, melyekről még nem tudsz!” (Jeremiás 33:3). Pál azt mondja, hogy Isten „mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint” (Efezus 3:20). Nem tudsz nagyobbat kérni, nem tudsz nagyobbat álmodni Istennél, ezért kezdd el kérni, amit szeretnél, és hidd, hogy megadja neked!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23f13-63bc” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent József, a munkás

Jézusunk, téged sokszor az „ács fiának” neveztek! Segíts nekünk visszaállítani a munka becsületét!

Legyen áldásod mindennapi munkánkon, elsősorban a senkinek föl nem tűnő, alábecsült szolgálatokon!

Köszönjük a munkát, amely munkatársaiddá avat minket! Hogy minden munkában örömöt is találjunk!

Kérünk, segíts a munkanélküliek kilátástalan helyzetén! Ki ne aludjon a reményük, adj nekik találékonyságot, rátalálni újra az alkotás esélyére, az értelmes élet boldogságára!

Szítsd föl a társadalom lelkiismeretét, hogy emberközpontú és családszerető legyen!

Termékenyítsd meg a munkásokért, különösen a fiatal munkásokért dolgozó keresztény szervezetek működését! Hogy ebbe a reménytelennek látszó munkába bele ne fáradjanak vezetőik!

Az Isteni Irgalmasság vasárnapja

II. János Pál pápa Szent Fausztina nővér magán-kinyilatkoztatásai alapján 2000-ben ezt a napot az isteni irgalmasság vasárnapjává nyilvánította.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]