„Poklok útja – mártírok útja”
Emlékezve elődeik szenvedéseire és elpusztítására, hét aknaszlatinai polgár kerékpárral tette meg azt az utat, amelyet 1944 őszén, a szovjet megszállást követően az elhurcoltaknak gyalog kellett megtenniük a szolyvai gyűjtőtáborig.
Az Aknaszlatinai Önkormányzat, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezete, az Aknaszlatinai Kunigunda Polgári Egyesület, és az Aknaszlatinai Szent Család Karitász által közösen szervezett emléktúra hagyományosan a helyi katolikus templom kertjében lévő, a „málenykij robot” áldozataira emlékeztető obeliszktől indult, május 1-jén, reggel hét órakor. Indulás előtt Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke ismertette a 68 évvel ezelőtti eseményeket, amikor csalárd módon háromnapos munkára hívták a bányászközségben élő magyar férfiakat, és akik közül 175-en soha nem térhettek vissza családjukhoz. Ezután Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere köszöntötte az egybegyülteket és ismertette a kerékpáros túra útvonalát, majd Butsy Lajos helyi plébános mondott el egy imát az elhurcoltakért.
„Tiszteletet érdemel ez a közösség, amely így emlékezik a múltjára, számon tartja mártírjait. Történelmünk e tragikus fejezete mindnyájunkat arra kötelez, hogy igyekezzünk megőrizni közösségeinket szűkebb pátriánkban, a szülőföldünkön” – hangsúlyozta Tóth István beregszászi magyar főkonzul az indulásnál. A túra résztvevői elsőként a helyi temetőben a sztálinizmus áldozatainak emlékére állított keresztnél hajtottak fejet, majd Taracköz, Técső, Bustyaháza, Visk és Huszt hasonló emlékművei következtek, ahol mindenütt várták őket a helyi magyarság és a KMKSZ-szervezetek képviselői, hogy mécsest gyújtva közösen emlékezzenek mártírjainkra. Minden településen újabb nemzetiszínű szalag került a bányászcsákányra. Majd Dolha következett, ahol ugyancsak mécsest gyújtottak a Turul-emlékműnél.

Végül a bányászhimnusz eléneklése után a kerékpáros emléktúra résztvevői elindultak haza.
Badó Zsolt
Kárpátalja
