Régi tárgyak: a gereben

A vidékünkre oly jellemző szövés és fonás hosszú folyamatát szinte valamennyi faluban ismerték. Hogyisne, hiszen a legalapvetőbb házi munkálatok egyike volt a maga természetességét tekintve. Persze nem volt ez olyan egyszerű. Ha a család szőni akart, akkor a hozzá szükséges fonalat is elő kellett állítani kenderből vagy éppen lenből. Ezek megmunkálása pedig hosszú folyamat volt.

Sorra nézve a kender és a len feldolgozásának eszközeit, most a tiloló után a gerebent vesszük górcső alá.

A gereben a gyapjú és rost fésülésére használatos, lapát alakú, nyeles faeszköz, az óeurópai gyapjú- és lenkultúra rostfésülő eszközének alapformája. A sima deszka alapból hegyes vasszögek meredtek felfelé, melyek a len vagy a kender fésülésére szolgáltak. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a magyarok a honfoglalás után ismerték meg. Vele rokon, gyakorlatilag azonos funkciójú, de főleg a kender tilolására használatos eszköz volt a héhely.

Eredetileg lapos fa fésülő volt. A fafogakat a klasszikus görög, illetve római kultúrában, a vaseszközök használatának bevezetése után cserélték fel szögekkel. A déli szlávoknál eredetileg ’greben’ volt a neve, majd amikor a romanizált Balkánon megismerték a fejlettebb, vasszeges formát, arra ruházták át a régi kifejezést. A magyarok a honfoglalás után a Dunántúlon lakó déli szláv népcsoportoktól vették át az eszközt, és annak nevét is. Ma gerebenként vagy vasecsetként ismeretes.

Használata végtelenül egyszerű volt. A gerebent egy stabil sima felületre lefektették, s a durva szöszt húzogatták, fésülték rajta. Általában egyszerre két azonos gerebennel dolgoztak: az egyiket széken, padon rögzítik, s a fogaiba beakasztott rostot előbb kis csomókban kézzel szaggatják ki, majd a fogak között maradt simább szálakat a kézbe fogott másik gerebennel fésülik simára.

A gereben a magyar népmesében is gyakran felbukkan, leggyakrabban fenyítésre szolgáló eszközként.

„A vasorrú bába (…) elővette a sütőlapátot meg a vasgerebent, a lapátra ült, és azt mondta magában: – Lipit-lapát, vasgereben, mindjárt utolérlek, legerebenezlek!” (Idézet A két lány meg a vasorrú banya című népmeséből)

„Hol van hamar egy gereben, hadd üljek rá, hadd menjek utánok, hadd hozzam vissza őket. Felült egy nagy gerebenre, egy seprűt a kezébe fogott, elkezdett vele hadonászni, úgy ment, mint a forgószél, vagy tán még annál is sebesebben.” (Idézet a Ráadó és Anyicska című népmeséből)

Gál Adél
Kárpátalja.ma