Kárpátalja anno: híres Lászlók Kárpátalja múltjában

Ma ünneplik névnapjukat a Lászlók.

A felmérések szerint a 19. században élte első reneszánszát a név, amikor Szent László király tiszteletére sokan adták a keresztségben fiúgyermeküknek e személynevet. Később, az 1990-es, valamint a 2000-es években is gyakori volt a keresztnév.

A magyar történelem nem fukarkodik az ezen személynevet viselő nagyságokban. Öt László nevű királyunk mellett olyan híres személyiségek öregbítették a Lászlók sorát (a teljesség igénye nélkül), mint Ravasz László református püspök, Passuth László író, Paskai László bíboros, Papp László olimpiai bajnok ökölvívó, Nagy László költő, Bíró László feltaláló, Márkus László színművész.

Kárpátalja is bővelkedik neves Lászlókban: Barkóczy László 1653-tól Bereg vármegye főispánja volt; Bay László, munkácsi várban szolgált alkapitányként 1706–1711. között; a beregszászi Bellyei László 1934-től 1944-ig a helyi magyar gimnázium magyar és német szakos tanára volt.

Szintén e nevet viselte a XVIII. században Buday László, Ung vármegye alispánja; a derceni Dercsényi László, az 1848–49-es szabadságharc századosa; a XIV. században élt Drugeth László főnemes, aki befejezte az ungvári vár építését.

Érdemes megemlítenünk Fedák László (1911–1992) ungvári sporttörténészt, labdarúgót; Géressy László (1804–1870) csepei, forgolányi és viski lelkészt; Gyöngyössy László (1861–1925) irodalomtörténészt és írót, a beregszászi magyar gimnázium egykori tanárát; Mán László (XVIII. sz.) máramarosi alispánt.

Rhédey László (1639–1663) huszti hadvezérre; Sáfáry László (1910–1943) munkácsi költőre; Szentpály László (†1861) Ugocsa megyei főszolgabíróra; az ungvári születésű Turóczi László (1662–1765) történetíróra; az aknaszlatinai származású Facsinay László (1909–1985) geofizikusra; az ignéci gyökerekkel rendelkező Párkányi László (1907–1982) fizikatanárra is büszkék lehetünk.

Valamennyien méltók voltak a László névre, melynek jelentése: hatalom és dicsőség.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma