A világ több pontján okozott súlyos gondokat a nyári hőség
Európában óvintézkedéseket tettnek a nagy meleg miatt, Indiában halálos áldozatai is voltak a hőségnek, miközben egyes vidékeken a vízellátás is akadozott.
Az elmúlt napokban, hetekben tombolt a nyár az északi féltekén. Nyugat-Európában melegrekordok dőltek meg, Franciaország egyes vidékein bezárták az iskolákat, Németországban sebességkorlátozást vezettek be, hogy megvédjék az utak aszfaltburkolatát. Spanyolországban és Dél-Franciaországban a hőség és a szárazság miatt súlyos erdőtüzek pusztítottak – hangzott el az M1 Világ című műsorában.
A meteorológusok szerint az idei lehet az emberiség történelmének egyik legmelegebb éve, mióta feljegyzik a hőmérsékleti adatokat.
A 2015-2019 közti időszak lehet az emberiség történetének legmelegebb öt éve.
Még csak az év fele telt el, de már most ez a legmelegebb feljegyzett év. A januártól májusig tartó időszak a harmadik legmelegebb volt – közölte Clare Nullis, a Meteorológiai Világszervezet szóvivője, majd arról is beszélt, hogy a klímaváltozás aggasztó jelei folyamatosan láthatók, idén például az eddig mért legalacsonyabb volt az antarktiszi, valamint a második legalacsonyabb volt az északi-sarki jég mennyisége. A lista folytatható – tette hozzá.
Az emberek a strandokon, illetve a városi szökőkutaknál kerestek enyhülést a kánikulában. A műsorban megszólaló emberek egyaránt a nagy melegre panaszkodtak és úgy gondolták, nem normális, ami az időjárással történik.
A hirado.hu is rendszeresen beszámolt a világban tapasztalható hőségről. Franciaországban június végén csaknem 46 fokot mértek, Kaliforniában élve főnek meg a kagylók a 40 fokos melegben, Athénben pedig négy órára lezárták az Akropoliszt a turisták elől.
Indiában az európainál is súlyosabb a helyzet. Voltak olyan régiók a világon, ahol jóval súlyosabb gondokat okozott a nyári hőség. India középső részén az elmúlt hetekben az 51 fokot is elérte a hőmérséklet. Százával kellett evakuálni a falvakat.
A hőség rengeteg halálos áldozatot is szedett. Mangal Pandey, az indiai Bihar állam egészségügyi minisztere ismertette: Gajában rengeteg volt a haláleset, többeket már holtan vittek be a kórházakba.
A több mint 45 fokos melegben szinte minden vízforrás kiszáradt, több millió földműves megélhetése került veszélybe.
Nincs más megélhetésünk, a gazdálkodás az egyetlen bevételi forrásunk – mondta a Világban megszólaló földműves, hozzátéve, ilyen körülmények között komoly nehézséget okoz számára gondoskodni a családjáról.
Összeomlóban volt az ivóvízellátás Indiában. Csennai városában és a környező vidékeken jegyre lehetett kapni a vizet. Bezártak az iskolák, szállodák és állami intézmények, a kórházakban csak életmentő műtéteket vállaltak. A város utcáin kígyózó sorokban álltak az emberek, hogy hozzájussanak napi vízadagjukhoz.
A szakértők már tavaly figyelmeztették a kormányzóságokat, hogy 2020-ra kiürülhetnek a víztározók, a helyi hatóságok azonban semmit sem tettek a helyzet megoldása érdekében, így a vízellátás irányítását átvette a központi kormányzat: vonatokkal szállítottak vizet a rászorulóknak. Csak Csennaiba naponta 10 millió liter ivóvíz érkezett. A jeggyel elkerülték, hogy az emberek összeverekedjenek a vízért – jegyezte meg egy helybéli.
Az indiai meteorológiai intézet szerint a súlyos vízhiányt a hőség mellett az okozta, hogy idén késett a monszun, így 43 százalékkal kevesebb csapadék esett a szokásosnál.
Az esőzés megérkezése egyes területeken tovább súlyosbította a katasztrófát. Mumbaiban, például, 300 mm csapadék esett 24 óra alatt, az eső elárasztotta az utcákat, épületeket döntött romba.
A csapadék megérkezése nem jelenti a gondok végét. Az aszály miatti terméskiesés az indiai hatóságok szerint az ország történelmének legsúlyosabb éhínségét okozhatja.