Az élet hív, a munka vár…

Az idén 10 179 végzősnek szólal meg az utolsó csengő. Tavaly 10 112-en – illetve a történelmi egyházak által működtetett intézményekben valamivel több mint százan –, 2010-ben 12 518-an érettségiztek. Öt évvel ezelőtt pedig még mintegy háromezerrel többen voltak.

Kérdésünkre, hogy a 11-ik osztályosok közül hányan végeztek magyar tannyelvű középiskolát, Mihajlo Motilcsak, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetője nem tudott adattal szolgálni. 2010-ben 1172 érettségizőnk volt, tavaly a számuk ezer alá, 955-re csökkent.

A kilencedik osztályosok száma a tavalyi 15 600-zal szemben idén 14 950 fő, mondta el a főosztályvezető. A középiskolai tanulmányaikat befejező fiatalok közül 589-en pályáznak aranyéremre és 190-en ezüstre. Tavaly ez a szám még 576, illetve 226 volt. Mint a főosztályvezető elmondta, az éremnek ma csupán erkölcsi értéke van, már semmilyen gyakorlati előnnyel nem jár az egyetemekre vagy főiskolákra való felvételinél.

Idén 5763 végzős jelentkezett az emelt szintű érettségire, ami az érintettek 56,6 százaléka. Egy évvel korábban ez 4029 főt, illetve 53,9 százalékot tett ki. További adalékként: 2009-ben 10 770-en, 2010-ben pedig 9965-en választották az emelt szintűt…

2011-ben 475, 2010-ben 424, 2009-ben 634 magyar végzős jelentkezett tesztírásra. Hogy az idén hányan vannak, arról az illetékes nem tudott adattal szolgálni.

A magyar iskolák végzősei számára az emelt szintű érettségin idén is biztosítva lesznek a magyar nyelvű feladatlapok. Mihajlo Motil­csak szerint így nem kerülnek hátrányba ukrán anyanyelvű társaikkal szemben. Ukrajna történelméből 328, matematikából 276, biológiából 264, földrajzból 163, fizikából 140, világtörténelemből 105 kérvény érkezett. Az emelt szintű érettségi ma kezdődik. A jelentkezők a 18 kárpátaljai tesztközpontban először kémiá­ból vizsgáznak. Az érintettek május 17-én orosz nyelvből, 19-én földrajzból, 21-én matematikából, 24-én világtörténelemből, 26-án idegen nyelvből, 28–29-én ukrán nyelv és irodalomból, május 31–június 1-jén Ukrajna történelméből, 5-én fizikából, 7-én biológiából adnak számot tudásukról.

* * *

A Kisgejőci Középiskolában a múlt évi kilenc után idén 13 tanulónak szólt az utolsó csengő. Jövőre pedig még többen, 14-en fognak ballagni, tájékoztatta lapunkat Benkő Lenke igazgató. 2012-ben nyolcan döntöttek úgy, hogy megmérettetik magukat az emelt szintű érettségin. Az intézményben hagyományosan magas a továbbtanulás mellett döntők aránya.

– A gyerekek száma a születésektől függ, a községből nem mennek más, például ukrán tannyelvű oktatási intézménybe – fejti ki az igazgató. – Sőt, ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg. Az elmúlt évek tapasztalata szerint ráti, nagygejőci és tiszaágteleki gyerekek is szívesen tanulnak nálunk. Sőt, oroszkomoróci roma nemzetiségű fiatalok is. Intézményünk aktív szerepet vállal abban, hogy ők is megfelelő oktatásban részesüljenek, hiszen enélkül elképzelhetetlen a társadalmi integrációjuk.

A Bátyúi Középiskolában most 23-an ballagtak. Tavaly még 33-an, tavalyelőtt pedig 41-en voltak. Az intézménynek ez volt az első olyan tanéve, amikor egyetlen párhuzamos osztálya sem volt, jegyezte meg Csoma Sándor igazgató. Meglátása szerint ez kizárólag a születések számának csökkenésével magyarázható.

– A bátyúi gyerekek nem mennek máshová, még a Beregszászi Magyar Gimnáziumba sem – magyarázza az igazgató. – Vannak olyan növendékeink, akik vegyes­házasságban születtek – például a jelenlegi első osztályban négyen –, s korábban ukrán családból származók is voltak. Mégis, sikeresnek bizonyultak a továbbtanulásban. Bár az a jellemző, hogy a magyar családok gyermekei az anyanyelvű intézményben tanulnak, némelyek esetében – s éppen azokban, ahol az apa Ma­gyar­országon dolgozik – ez nem így van. Érthetetlen…

Csoma Sándor igazgató állítja: az anyanyelven való tanulás létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az általa vezetett intézmény tanulói 22 helyezést értek el a járási és a megyei versenyeken.

A Beregszászi járásban rajtuk kívül még két intézmény mozog immár több éve ilyen színvonalon: a magyar tannyelvű Mezőkaszonyi és az ukrán tannyelvű Bakosi Középiskola. A vegyes oktatási intézmények ezen a téren le vannak maradva.

* * *

Tiszaújlakon a magyar tannyelvű középiskolában évek óta nő az érettségizők száma.

– Idén 26-an, a múlt évben 24-en, 2010-ben pedig 16-an ballagtak intézményünkben. – mondja Simon József, a Széchenyi István Középiskola igazgatója. – Jövőre 24 tanulónak szól majd az utolsó csengő. Azt követően három-négy évig csökkenés, aztán ismét növekedés várható. Idén például 25 kérvény érkezett az első osztályba.

Mint azt az igazgató elmondta, Tiszaújlakon nem jellemző az iskolaváltás, szinte mindenki ott érettségizik, ahol elkezdte tanulmányait.

* * *

A Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában 45 diáknak szólt az utolsó csengő. Micik Julianna igazgató átnyújtotta az arra érdemeseknek a dicsérő okleveleket. Lizák Fatime és Kalinyina Krisztina aranyéremmel fejezte be iskolai tanulmányait.

Az iskola széfjében elhelyeztek egy időkapszulát, amiben minden érettségiző írásban fogalmazta meg terveit. A jövőképeket lezárták az iskola pecsétjével, s két évtizedre letétbe helyezték. A most ballagók húszéves osztálytalálkozójukon nyithatják majd fel, és akkor derül ki, kinek hogyan valósultak meg az álmai, és ki élt a tervezettől teljesen eltérő életutat. A jövőben minden útnak induló osztály elkészíti majd az időkapszulát.

* * *

A Técsői Református Líceum 35 végzőse, vagyis a negyedik és ötödik évfolyam tanulói mondtak búcsút alma materüknek. Bár nem volt könnyű dolguk, hiszen a rövidített tanév feszített munkára kötelezte őket, de becsülettel helytálltak. A járási és megyei vetélkedőkön 24 helyezést értek el, s arany- és ezüstérmet szereztek a járási sportrendezvényeken is. Pric László ezüstéremmel, Enyedi Gábor pedig jeles eredménnyel fejezte be tanulmányait. 25 diák szerezte meg az ECDL-bizonyítványt, 21-en pedig gépkocsivezetői jogosítványt kaptak.

Forrás: Kárpáti Igaz Szó