Magyarellenes intézkedések sorozata
A helyi magyarságot hátrányosan érintő folyamatok felerősödését, magyarellenes intézkedések sorozatát hozta Romániában a kormányváltás.
A folyamat azzal kezdődött, hogy mintegy két hete a leköszönő jobboldali Ungureanu-kormányt váltó Victor Ponta vezette baloldali-liberális kabinet valamennyi erdélyi magyar prefektust és alprefektust leváltotta hivatalából. Ezzel egy időben az új kormány visszavonta azt a fellebbezést, melyet az előző kabinet nyújtott be egy bírósági döntés ellen, amely felfüggesztette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozásáról szóló kormányhatározatot. Ezt a határozatot még az Ungureanu-kormány fogadta el március végén, miután a marosvásárhelyi egyetem szenátusa nem volt hajlandó önálló struktúrába szervezni a magyar nyelvű oktatást, ahogyan azt előírja az oktatási törvény.
Nem sok jót ígér, hogy bár az évek óta elfektetett kisebbségi törvénytervezet megszavazását ígérte Victor Ponta, ám a tervezetből törölnék a kulturális autonómiára vonatkozó részt. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke erre az ígéretre reagálva az MTI-nek elmondta: „Olyan kisebbségi törvényt nem tudunk támogatni, megszavazni, amelyet kiürítenek a valós tartalmától, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiát mint intézményt, és nem ad ennek valós jogköröket a kultúra, az oktatás területén.” Kifejtette: az RMDSZ nem támogathat egy olyan kormányt, amelynek a programjában egyetlen mondat sem szerepel a kisebbségekről.
Az előzőeknél is komolyabb csapást mérne azonban a romániai magyarságra a születőben lévő új választási törvény elfogadása. A jelenlegi kormánytöbbség egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi választási rendszert javasol a jelenlegi arányos rendszer helyett, amit a szenátus már meg is szavazott, s most a képviselőházon a sor, hogy áldását adja a tervezetre. Az új rendszer értelmében a jelöltek relatív többséggel is mandátumot szerezhetnek az egyéni választókörzetekben, s egyúttal megszűnne a töredékszavazatok visszaosztása. A legújabb javaslat szerint eltörölnék a parlamentbe jutási küszöböt is, mert hiába szerzi meg országosan a voksok öt százalékát egy párt, ha egyetlen jelöltje sem végez első helyen a választókerületben, nem lehet jelen a törvényhozásban.
Ez a választási rendszer gyakorlatilag a jelenleginek a töredékére zsugorítaná a romániai magyarság parlamenti képviseletét, hiszen elvesznének a magyar szavazatok azokban a választókörzetekben, ahol nem a magyarság alkotja a többséget. Nem csoda, hogy valamennyi romániai magyar párt élesen bírálta a kormányerők által javasolt többségi rendszert. Az RMDSZ azt akarja, hogy az arányos és ne a többségi szavazási rendszer maradjon érvényben, s az alkotmánybíróságon készül megtámadni a választási törvény módosítását, amennyiben a képviselőház is megszavazza azt – jelentette az MTI.
Minap a román képviselőház illetékes szakbizottsága azzal a módosító indítvánnyal állt elő, hogy a hétszázalékos számarányú nemzeti kisebbségek jelöltjei majd azokból a megyékből is bejuthatnak a parlamentbe, amelyekben nem végeznek az első helyen. A hét százalékos feltételt teljesítő kisebbségi közösségnek az a jelöltje jutna ily módon mandátumhoz, aki a legtöbb voksot gyűjtötte össze, függetlenül attól, hogy a többi választókerületi vetélytársához képest hányadik helyen végzett. Ez a rendelkezés főként a romániai magyarságot segítené. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azonban az MTI-nek azt mondta: a magyar képviselet arányosságát bizonyos mértékben helyreállítaná ez a rendelkezés, ami jó kiindulópont, de még nem elégséges.
A romániai magyarság helyzetét tovább ronthatja a régóta tervezett és lebegtetett közigazgatási reform, melynek keretében a jelenlegi megyéket nagyobb, az uniós elvárásoknak inkább megfelelő régiókba vonnák össze, illetve alakítanák át. A napvilágot látott elképzelések szerint ezzel az egy tömbben élő székelyföldi magyarságot több régió között osztanák meg, miáltal már egyetlen romániai közigazgatási egységben sem lenne magyar többség.
Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára minapi, az MTI-nek adott nyilatkozatában aggasztónak találta az elmúlt napok romániai eseményeit. Úgy fogalmazott, a MOGYE ügye, továbbá a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások aggodalomra adnak okot. Elmondása szerint az elmúlt időszakban afféle „mézes évekké” alakította a román–magyar kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek felismerése. „A kölcsönös tiszteletnek fontos része volt az erdélyi magyarság alapvető emberi jogainak, szerzett jogainak a tiszteletben tartása is” – tette hozzá az államtitkár.
Budapest elhibázottnak tartaná, „ha a biztatóan alakuló magyar–román kapcsolatrendszernek vége szakadna, ez nem csupán a két ország szempontjából, hanem az egész térség szempontjából elhibázott lenne; ennek Közép-Európa stabilitása, a közép-európai fejlődés, a jólét is kárát látná”, hangsúlyozta.
hk
Kárpátalja