Anyajegy vagy bőrrák? Az anyajegyekről

A közönséges anyajegy a hétköznapi ember számára nem különíthetők el sem az ún. atípusos anyajegyektől, sem magától a kialakult bőrráktól, ezért fontos, hogy minden változást bőrgyógyász ellenőrizzen.

Mindannyiunknak van legalább néhány anyajegyünk. A közönséges anyajegyek leginkább a gyermekkorban és a serdülőkorban keletkeznek (egyes ritka formák már születéskor jelen lehetnek). Méretük változó, leggyakrabban néhány milliméter nagyságúak. Színük általában sötét, sárgásbarna vagy fekete. Lehetnek sima vagy egyenetlen felszínűek, közepükből eredhet egy-egy szőrszál, alakjuk kör alakú vagy szabálytalan. Határuk mindig éles.

Szélesebb értelemben anyajegynek nevezünk minden olyan bőrjelenséget, melyek éles határúak, maradandó jellegűek, színük vagy felszínük a környező bőrétől eltér. A hétköznapi nyelvben azonban csak az ún. festéktartalmú sejtekből (pigmentsejt, melanocyta) kiinduló jelenségeket nevezzük anyajegynek.

Az anyajegyek jelentősége abban rejlik, hogy hétköznapi ember számára, orvosi vizsgálat nélkül nem különíthetők el sem az ún. atípusos anyajegyektől, amelyekből gyakran fejlődik ki bőrrák, sem magától a bőrráktól (melanoma malignum).

Mitől alakulnak ki anyajegyek?

Kialakulásukban elsősorban a bőrt ért UV sugárzás (napfény, szolárium) mennyiségének van szerepe. Minél több UV sugárzás éri a bőrt, annál gyakoribb az anyajegyek megjelenése. Serdülőkorban és terhesség idején gyakrabban keletkeznek újak, a már meglévők mérete nőhet, színük sötétebbé válhat.

Egyes hormonális eltérések is anyajegyek fokozott megjelenésére, a bőrszín sötétebbé válására hajlamosítanak.

Az atípusos anyajegyek megjelenése öröklődik. Azon családokban, ahol már előfordult a jelenség, nagyobb a megbetegedés valószínűsége.

A melanoma malignum eseteinek több mint fele, előzetesen meglévő anyajegyekből indul ki. Ez alapján elmondhatjuk, hogy előfordulása gyakoribb olyan személyeken, akiknek testén nagyszámú anyajegy található.

Hogyan különíthető el az anyajegy és a melanoma?

Nagyon fontos a közönséges anyajegy, az atípusos anyajegy és a melanoma elkülönítése. Ehhez különböző szempontok segítséget nyújthatnak, de biztos diagnózis csak bőrgyógyászati vizsgálat után, egy speciális nagyítóval végzett megtekintés és szövettani vizsgálat (biopszia) alapján mondható ki.

A közönséges anyajegy határa éles, az atípusos anyajegy és melanoma esetében az elváltozás határa szabálytalan, elmosódó.

A közönséges anyajegy és a melanoma gyakoribb azokon a bőrfelületeken, amelyeket több napsütés ér, az atípusos anyajegy esetében ez nem figyelhető meg, sőt, a ruhával fedett testfelszíneken több van belőlük.

A közönséges anyajegy gyermekkorban és fiatal felnőttkorban jelenik meg, az atípusos forma és a melanoma előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Egy beteg esetében a felismerés pillanatában leginkább egy melanomás terület fedezhető fel, közönséges anyajegyből egy személyen általában 10-20 darab, míg a típusos anyajegyek esetében nem ritkán száznál is több elváltozás található.

Mikor kell kezeltetni az anyajegyet?

A közönséges anyajegyekkel hétköznapi esetben teendő nincsen, kozmetikai szempontok indokolhatják eltávolításukat. Az atípusos anyajegyek esetében ellenben már kiemelkedően fontos, hogy a betegek rendszeresen önvizsgálatot tartsanak és bőrgyógyászati ellenőrzésen vegyenek részt, s ha bármilyen változást tapasztalnak, azonnal orvoshoz forduljanak. A rákos elfajulásra gyanús eseteket ki kell metszeni.

A melanoma kezelése komplex onkológiai szemléletet igényel: a sebészi eltávolítás után a különböző betegek esetében sugár- illetve kemoterápiára, az esetleges áttétek kezelésére van szükség.

Önvizsgálat és bőrgyógyászati ellenőrzés

A megelőzés legfontosabb pillére a rendszeres önvizsgálat, bőrgyógyászati ellenőrzés. Ha bőrünkön bármely anyajegyünk külsejében változás áll be, azonnal orvoshoz kell fordulnunk! Ezek a figyelmeztető jelek a következők: megváltozik az anyajegy mérete (hirtelen növekedésnek indul), határa elmosódik, felszíne karfiolszerűvé válik, alakja szabálytalan lesz, megváltozik a színe, begyullad, kifekélyesedik, vérezni vagy viszketni kezd, fájdalmassá válik.

A családi halmozódást mutató esetekben a családtagok rendszeresen ellenőriztessék bőrüket bőrgyógyásszal!

Egyéb esetekben kerüljük a direkt napfényen való tartózkodást 11 és 15 óra között, használjunk rendszeresen fényvédővel ellátott kozmetikai termékeket és óvakodjunk a mértéktelen szoláriumozástól!