Kis Albert faluja

Munkácstól 25 kilométerre egy 2170 lakost, köztük 1770 magyar anyanyelvű személyt számláló falu, a közeli Szernye társközsége, Barkaszó terül el az Ungvár–Munkács vasútvonal mentén.
Az újkőkorszaki településektől a tönkrement gyógyfürdőig
A község neve a magyar berek és aszó (kiszáradt patakmeder) szavak összetételéből alakult ki, s elsőként a Zichy-kódexben olvashatunk róla, ahol egy 1312-ben kelt adománylevélben Burkuzlow alakban tesznek róla említést. A falu környéke viszont ősidők óta lakott, a helység határában öt, a Kr. e. V. évezredből származó újkőkori település, egy Krisztus születése előtt kétezer éve létezett bronzkori falu, valamint három, a Kr. u. I. századból származó település maradványait tárták fel, s nyomai vannak egy VIII–IX. századi szláv községnek is. A terület később elnéptelenedett, de az Árpád-korban már minden bizonnyal magyar lakosok telepedtek meg a területen, az 1312-ből származó okirat arról tudósít minket, hogy a már létező falut Dancs mester fia, Tamás kapta királyi adományként Károly Róberttől a rozgonyi csatában mutatott hősiessége jutalmaként. 1312. június 12-én ugyanis a Magyarországot csaknem darabjaira szaggató, önkényeskedő „kiskirályok” ellen fellépő uralkodó a Kassa melletti Rozgonynál döntő győzelmet aratott a Csák Máté által támogatott Abák serege fölött, s ezzel az ütközettel indult meg az oligarchák elleni küzdelem, mely végül is megakadályozta az ország széthullását.
A hitújítás idején itt is megalakult a protestáns gyülekezet, már 1576-ban anyaegyház működött a faluban, mely még a XVIII. században is fából ácsolt templommal rendelkezett, 1809 és 1818 között azonban kőtemplomot építettek a hívek. A XIX. század folyamán a helyi görög katolikus egyházközség is megszületett, melynek tagjai jó ideig felekezetük sztrabicsói templomában vettek részt a szent liturgiákon, 1912-re azonban tető alá hozták lelki otthonukat.
1664-ben Barkaszón látta meg a napvilágot a falu legnevezetesebb szülötte, Kis Albert, aki már a Thököly-szabadságharcban is részt vett, közkatonából hadnagyi rangig verekedte fel magát, kétszer is megszökött a császáriak fogságából, majd a beregi és az ugocsai erdőkben bujdosott, s Esze Tamás mellett a kuruc mozgalom egyik vezetője lett. 1703 májusában együtt indultak el – seregük élén – Verecke felé a lengyelországi száműzetéséből hazatérő, szabadságharcát megindító II. Rákóczi Ferenc fogadására, aki mindkét kuruc vezért ezereskapitánnyá nevezte ki. 1704-ben azonban Kis Albert a szatmári vár megvívásakor súlyos fegyelemsértést követett el, ami – az ostromló had más vezetőinek a hibáival együtt – oda vezetett, hogy a kitörő védők szétverték az ostromzárat, a fejedelem pedig kivégeztette az ezereskapitányt.
1900-ban gyógyfürdőt építettek a faluban, melynek vize kitűnő hatással volt a reumatikus megbetegedésekre. Az 1980-as évek végén azonban a fürdő tönkrement, majd a forrás is kiapadt, az új tulajdonosok pedig nem találtak rá a gyógyvízérre, s vállalkozásuk csődbe ment. A II. világháborúban12 honvéd esett el, nagyságrendekkel több áldozatot követelt viszont a „háromnapi munka”: a 106 elhurcolt magyar férfi közül csak húszan láthatták viszont otthonukat. A frissen berendezkedő szovjethatalom három helybeli lakost koncepciós perbe fogott, s egyiküket kivégezték.
Telekhely – cserében a volt parókiáért
– Ezer lélek alkotja a Barkaszói Református Gyülekezetet, s az utóbbi két évtizedben évente átlag húsz temetésre és kilenc keresztelőre kerül sor – mutatja be egyházközségét Barta Ferenc lelkipásztor. – Az egykori parókiánkban óvoda működik, s mivel a falunak szüksége van a gyermekintézményre, ezért a Szernyei Polgármesteri Hivatal – cserében a volt paplakért – egy községi tanácsi tulajdonban lévő telket adott át az egyházközségnek, ahol a hívek 1993 és 1996 között tető alá hozták a gyülekezeti teremmel kibővített új parókiát, mely 1999-re került lakható állapotba.
Az egyházközség egy 1873-ban épített, klasszicista orgonaszekrénnyel ékes, nyolcregiszteres orgonával rendelkezik, mely viszont évek óta nem működik, s már az is jelentős összegbe kerülne, ha egy orgonaépítő mester csak megvizsgálná a meghibásodott hangszert, így a gyülekezet jelenleg pályázati lehetőségre vár, hogy felújíthassa az orgonát. Két harangjukat pedig 1927-ben, közadakozásból önttették Egry Ferenc kisgejőci műhelyében.
A hitoktatást a lelkipásztor – az ugyancsak teológiai végzettséggel rendelkező, lelkésszé szentelt – hitvese, valamint egy hitoktató végzi az óvodában, a helybeli középiskolában és a gyülekezeti házban. Nyaranta gyermektábort szerveznek a községben, míg a konfirmandusok a balazséri Bétel Konferenciaközpontban mélyíthetik el hitüket. A 14–20 év közötti fiatalok pedig – a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet rendezésében – telente sítúrákon vesznek részt a kárpátaljai sítelepeken, míg nyári kirándulásaik során – többek között – kellemes napokat töltöttek a nagyszőlősi Teplica szanatóriumban.
Kétnyelvű szent liturgia
A szovjethatalom 1949-ben ebben a faluban is felszámolta a görög katolikus egyházközséget, akkori parochusát, Udut Gábort pedig hitéhez való ragaszkodása miatt elítélték. A gyülekezet csak 1989-ben született újjá. 2011 októberétől az Ungvárról kijáró Pazuhánics Mihály atya végzi el az egyházi szolgálatokat.
– A Barkaszói Görög Katolikus Egyházközség 125 hívőt számlál, magyarokat és ukránokat vegyesen, így a szent liturgiákat magyar és ukrán nyelven végzem el – magyarázza beszélgetőtársam. – Két harangunk közül a kisebbik működik, a nagyobbik ugyanis felújításra vár. Ittlétem óta két gyermeket kereszteltem, három párt eskettem össze, és nyolc egyháztagot temettem el. A régi parókiánkat nem kaptuk vissza. Az elmúlt télen szánkókirándulást szerveztünk a falu határában a hittanos gyermekek számára, a böjti időszakban pedig keresztúton vettünk részt Hudljovón, nyáron pedig hittantáborokba fogjuk irányítani a gyermekeket.
Középiskola – jelentős sporteredményekkel
– A Barkaszói Középiskolában jelenleg 393 diák tanul, akikkel 45 pedagógus foglalkozik – mutatja be az oktatási intézményt Majoros Béla iskolaigazgató. – Az iskola az 1–11. osztályban magyar, az 1–9. osztályban pedig párhuzamos ukrán osztályokkal működik. Kitűnő történelem szaktanteremmel rendelkezünk, az informatika szaktantermünkben interaktív tábla és kivetítő segíti a diákok tanulását, akik hét új és hat régebbi kibocsátású számítógép segítségével ismerkedhetnek meg az informatika alapjaival. Elég jól felszerelt a magyar, illetve az ukrán nyelv és irodalom szaktantermünk is, szükségünk lenne viszont biológia és fizika szaktanteremre. A KMPSZ-től fénymásolót, kémiai laboratóriumi felszerelést, magyar nyelvű világtérképet kaptunk a szépirodalmi kiadványok mellett, s nemrég, május 18-án Magyarország Ungvári Főkonzulátusa is könyvcsomagot ajándékozott nekünk, amit ezúton is megköszönünk Bacskai József főkonzul úrnak.
A fiú futballcsapatuk már többször, így a most lezáruló tanévben is megnyerte a munkácsi járási iskolák labdarúgótornáját, s a könnyűatlétika terén sem szégyenkezhetnek: a 2011–2012-es tanévben a járási versenyen 1. és 2. helyezést értek el rövidtávfutásban, egy diákjuk pedig 1. helyezettként fejezte be a távolugró bajnokságot. Egy tanulójuk megnyerte az asztalitenisz-versenyt. S milyen eredményeket érnek el a tanulmányi vetélkedőkön? Az idén két diákjuk 2., illetve 3. helyezettként tért haza a megyei magyar nyelv és irodalom versenyről.
A felavatott emlékműtől a tervezett falumúzeumig
– A jelenleg 648 tagot számláló KMKSZ-alapszervezet 1989-ben alakult meg, elnökei között tudhatta a már elhunyt Sütő Antalt, Séra Gyulát. Az alapszervezet megalakulása évében kopjafát állított a református templom kertjében, tisztelegve a a sztálini lágerek áldozatai előtt, a következő esztendőben pedig emlékművet emelt a tiszteletükre a templom előtt – fejti ki Bimba Éva, az alapszervezet jelenlegi elnöke. – Minden évben, március 15-én megemlékezünk az 1848-as, október 23-án pedig az 1956-os forradalom kitöréséről, míg novemberben – a református egyházközséggel együtt – a II. világháború és a Gulag helybeli áldozatairól. Tavaly, karácsony előtt, a helyi vállalkozók segítségével, édességcsomagokkal leptük meg a falu idős lakosait, 2009-ben pedig – a középszintű KMKSZ-szervezet segítségével – fellépőruhákat készíttettünk a barkaszói kultúrház tánccsoportja számára.
Csoportot szerveztek a Ghymes és a Carpatia együttes beregszászi koncertjének, illetve a Kocsis Zoltán vezényletével fellépő Nemzeti Filharmonikus Zenekar ezévi ungvári hangversenyének a meghallgatására. Az idén megtekintették a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház ungvári és munkácsi fellépését, tavaly pedig a Latorca-parti városban a Rákóczi balladája című színdarabot. Három éve megnyílt a teleházuk, a KMKSZ falunévtábla-állítási programja keretében új falunévtáblát kapott a község, s az alapszervezet tervezi, hogy falumúzeumot alakít ki a községben.
„A munkaképes férfiak többsége az építőiparban helyezkedik el”
– Régebben sok helybeli lakos vállalt munkát a munkácsi gyárakban, illetve az egykori barkaszói vasúti átrakodón, ám az utóbbi létesítmény már legalább húsz éve megszűnt létezni, s csak kevesen dolgoznak a vasútnál – vált témát beszélgetőtársam. – A munkaképes férfiak többsége az építőiparban helyezkedik el, többnyire Munkácson és Ungváron, de vannak, akik a Kárpátokban, a szanatóriumi építkezéseken vállalnak munkát. Akadnak, akik munkácsi, illetve ungvári cégeknél dolgoznak, kevés helybeli lakos Ausztriában, illetve Franciaországban vállalt munkát. A helyi vállalkozók csak mini-ABC-t vagy kávézót üzemeltetnek, s jellemző az elvándorlás – lassan elöregszik a falu. A kolhoz felbomlásakor a volt tagok három, a közszolgálati szféra alkalmazottai pedig egy hektár földet kaptak, de nagy többségük bérbe adta a parcelláját a Barkaszó Mezőgazdasági Kft.-nek, mely mintegy két éve megszűnt létezni. Ekkor lépett a színre a nagyszőlősi Kenéz farmergazdaság, mely 350 hektárt bérel, s tavaly hét mázsa terményt fizetett bér gyanánt három hektár használata után. Csak néhány helybeli gazda műveli meg maga a földjét. Ha jó a termés, hízót adnak el két helybeli hentesnek, akik a munkácsi piacon értékesítik a húst, gyenge termés esetén viszont igyekeznek helyben eladni a malacokat, és senki sem foglalkozik nagybani sertéstartással, ahogy egyetlen falubelink sem vágott még bele a fóliaházi zöldségtermesztésbe. 300 darabról 60-ra csökkent a községi csorda nagysága, s a tejfelesleget – akárcsak a nem nagy mennyiségben megtermelt zöldségféléket – helyben értékesítik a gazdák.