Magyar innovációk a vízválságra
A Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások című vízipari szakkiállításon kétezer négyzetméteren mutatkoztak be a sikeres magyar fejlesztések. A Kék Bolygó adásában azokról a magyar innovációkról volt szó, amelyek a segíthetnek a globális vízválság kezelésében.
A Budapesti Víz Világtalálkozó részeként megrendezett vízipari szakkiállításon kétezer négyzetméteren mutatkozhattak be a sikeres magyar vízipari fejlesztések.
„Az a tudástőke, ami Magyarországon a víziparban felhalmozódott és felhalmozódik, sokszor mondtam már, de itt láthatják önök is, exportképes termékké vált” – összegezte Áder János köztársasági elnök a múlt héten záruló Budapesti Vízvilágtalálkozó keretein belül bemutatott vízipari szakkiállításon látottakat.
A Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások elnevezésű rendezvényen számos előadáson, kerekasztal beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők, valamint harminc magyar kiállító innovatív megoldásaival is találkozhattak.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy jelenleg más iparágaknak az eredményei kerülnek át és landolnak a hidrológiában.
„Jó néhány évvel ezelőtt kifejezetten technológiai megoldásokat kerestünk a víz világán belül, amit ma a tudomány és a technológia mutat nekünk” – fogalmazott.
A Biopolus Technológiák Zrt. szakemberei által fejlesztett szennyvíztisztítási eljárás olyan kis területigényű és természetes beruházás, amely számos nagyváros figyelmét is felkeltette.
Kenyeres István cégalapító szerint a kérdés, hogy az hogyan lehet a régi hagyományos, többnyire ronda, kellemetlen, büdös szennyvíztisztítók helyett botanikus kerteket építeni a városba, olyan víz visszaforgató helyeket, ahol a víz újjászületik.
A vállalkozás szakemberei a választ Hollandiában egy apátsági sörgyár szennyvízproblémájának megszüntetésével adták meg.
A rendszer lényege, hogy az élővilágot hívják segítségül: növények, baktériumok vesznek részt a szennyvíztisztítás folyamatában.
Az elkészült technológia az első európai referencia létesítmény volt, jelenleg a szakemberek már több országból, például Kínából is kaptak felkérést.
2035-re a világ GDP-nek legalább az egynegyedét olyan ágazatok és cégek fogják előállítani, amelyek ma még csak embrionális formában léteznek, vagy még nem is léteznek – tette hozzá, kiemelve a magyar cégek lehetőségeit a vízügyi, klíma, energia, biodiverzitás hatékonyságot segítő technológiák területein.
Kőrösi Csaba szerint a következő 15 évben sokkal nagyobb piaci átalakulásra kell gondolni a világ piacon, mint amire az elmúlt 20 évben példát láttunk. A siker elérésében a leendő szakemberek képzése kiemelten fontos.
A KEH Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója a vízválság kapcsán elmondta, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a pénz, a technológia hiányzik, de valójában a szakemberek hiánya jelenti a legnagyobb problémát.
A szakkiállítás standjai között számos hazai egyetem is képviseltette magát. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja elmondta, hogy a legnagyobb jelentősége a vízválságnak a kezelésében, vagy megelőzésében az oktatásnak van.
A tervezőmérnökök, kivitelezők, vagy üzemeltetők képzése már egy olyan új szemlélet szerin történik, mint amilyen az integrált, vagy az adaptív vízgazdálkodás.
Az utóbbi kifejezés az időben és térben változó környezeti, valamint egyéb körülményekhez való alkalmazkodás képességét és gyakorlatát jelenti. Az ezt kikényszerítő tényezők közül az egyik a globális klímaváltozás.
Bíró Tibor beszámolt arról, hogy szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vízdiplomáciai mesterképzést indul.
Ennek lényege, hogy elsősorban a határon átnyúló vízgazdálkodási problémákkal a vizek megosztásából származó konfliktusokkal foglalkozzon. A vízkormányzás is benne van ebben a szakban, ami nem a technikai értelmű vízkormányzást jelenti, hanem, hogy a közigazgatásban, vagy kormányzati szinten a víznek a kérdéskörével hogyan lehet foglalkozni – fogalmazott.
Sok víz, kevés víz, szennyezett víz – ezek azok a problémák, amelyek a ma kihívásait jelentik világszerte. A megoldásokról a magyar fejlesztéseket bemutató Vízipari szakkiállításon kaphattak képet a résztvevők. Ezek között szerepelte mobil víztisztító, tengervíz-sótalanító, valamint víztakarékos öntöző adalékanyag.
Kőrösi Csaba elmondta, hogy Magyarországon is jelen van mind a három probléma, sok víz, kevés víz és szennyezett víz.
„Bár viszonylag sok vizünk van, az ország területének 10 százaléka már elsivatagosodás felé tart” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a világon az elfogyasztott édesvíznek a nyolcvan százalékát a mezőgazdaság fogyasztja el.
Jól érzékelteti a kevés víz problémáját a Kiskunságban májusban rögzített felvételek: 250 hektáron pusztán egy pocsolyányi víz a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszerének helyén.
A globális felmelegedés miatt – a becslések alapján – 2050-re olyan vízhiánnyal kell majd szembenéznie a civilizációnak, amely a világ gabonatermésének akár a felét is veszélyeztetheti.
A víz a mezőgazdaságban 3,8 milliárd hektáron probléma, mi abban tudunk segíteni, hogy a talajban lévő nedvesség hosszabb ideig megmaradjon és ez által a növények számára több víz jusson – mondta az adásban Vattay Antal, a Water & Soil Kft. ügyvezető igazgatója.
A cég egy másik megoldásával ugyanannyi vízzel kétszer akkora terület vonható művelésbe A Water&Soil szakemberei által kifejlesztett VízŐr csökkenti a párolgási vízveszteséget és a levegő nedvesség tartalmát is megköti a talajban: „Ha harminc százalék vizet meg tudunk őrizni, egy fél Baranya-megyényi területen, akkor az kétmillió ember éves vízszükségletét fedezi” – mondta a cégvezető.
A Hungarian Water Technology Corporation projektje a kevés víz egy másik aspektusára nyújt megoldást: katasztrófa helyzetben használható mobil víztisztító berendezést üzemel be jövő tavasszal a Fülöp-szigeteken, amely tengervízből, felszíni vízből, felszín alatti vízből egészséges ivóvizet tud előállítani.
Kiss Adrián, a Hungarian Water Technology Corporation ügyvezetője elmondta, hogy a cég berendezéseit helikopterrel, repülővel, vagy hajóval is el lehet juttatni a helyszínre.
A vállalkozás egy tengervíz sótalanító berendezést is fejlesztett, amely Tunéziában már ivóvizet szolgáltat egy halászkikötőnek és katonai támaszpontnak. Ahogy a kevés víz, úgy a szennyezett víz is komoly kihívás világ számos területén. A Pureco Kft. szennyvízkezelési megoldásainak Nyugat-Afrikában is nagy hasznát veszik.
Kovács Károly igazgató elmondta, hogy Ghána második legnagyobb városának, egy három milliós település szennyvíztisztítására nyertek el projektek.
Korábban a szennyvíz minden szabályozás nélkül az élővizekbe, a felszíni vizekbe kerültek ki. „A megoldásunk a szippantott szennyvizek előtisztítását szolgálja és a tisztítás után a felszíni vizekbe, élővizekbe való egészséges víz kibocsátást” – mondta a Pureco igazgatója.
A cég oktatási programot is indít Afrikában, ezt hivatalosan a Budapesti Víz Világtalálkozón jelentették be. A projekt keretében környezetvédelmi ismereteket adnak át gyerekeknek, valamint fiatal, ghánai vízipari szakembereknek magyarországi szakmai továbbképzésre nyújtanak lehetőséget.
A víz-, energia- és hulladékgazdálkodás összekapcsolódását mutatja be a Veolia Energia Magyarország megoldása.
Palkó György elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a társaság célja, hogy minél kevesebb erőforrással, minél kevesebb vízzel, a használt vizeket újra felhasználásával minél kevesebb hulladékot termeljenek. A megtermelt hulladék újrahasznosítását aztán energetikai célra is fel lehet használni – tette hozzá.
Szakértők szerint, hogy 2030-ig a fenntartható vízgazdálkodási működést elérje a világgazdaság, ahhoz éves szinten összesen 600 milliárd dollár összértékű befektetésekre volna szükség a vizes infrastruktúrába.
Az idei Budapesti Víz Világtalálkozón ötmilliárd forint kezdő tőkével elindult az első európai, társadalmi hatás kiváltását is célzó vízalap a Magyar Fejlesztési Bank csoportjához tartozó MFB Invest Zrt. befektetésével.