Terítéken a halhatatlan szerkesztő a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napokon

A szerkesztő szemével – a III. Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok záróalkalmán az irodalmi életről beszélgetett Bíró Gergellyel, a Magyar Napló folyóirat szerkesztőségi tagjával  Kertész Dávid a Kölcsey Ferenc Szakkollégiumban. A találkozót a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság rendezte a Kölcsey Ferenc Szakkollégium Hallgatói Önkormányzat társszervezésével november 28-án.

Bíró Gergely az egyetem elvégzése után került a Magyar Naplóhoz, mint hirdetésszervező. Bevallása szerint bár nem szívlelte munkakörét, csak így tudott a szépirodalmi kiadó közelében maradni. Úgy véli, hogy túl korán lépett pályájára, hiszen miután a folyóirat prózarovata felszabadult, azonnal rovatvezető lett. Ám nem itt találkozott testközelből először a tollforgatással.

– A Lyukas Óra folyóiratnál indultunk. Igazából ott vezettek be minket, mint fiatal irodalmár közösséget az irodalmi életbe. A legkomolyabb kihívást a Magyar Napló jelentette számomra.

A kollégisták nem csupán hallomásból szerezhettek ismeretet a folyóiratról, az est folyamán szabadon elvihették a Magyar Napló korábbi példányait.

Bíró Gergely beavatta a hallgatóságot a szerkesztői munkafolyamat szépségeibe és árnyoldalaiba is.

– Aki folyóirat-szerkesztő lesz, a beérkező kéziratok 70-80%-át vissza kell adnia, sajnos. Ezek konfliktushelyzetek. Én felvállaltam kezdettől fogva, hogy ha bizonytalan voltam egy írásnak a
megítélésében, akkor én mindig kértem tanácsot a szerkesztőtársaimtól, vagy megkerestem a főszerkesztőt – vallotta. Hozzátette: nem szégyen, ha bizonyos kérdésekben nem tud a szerkesztő
dönteni. Kifejtette, hogy van olyan írás, amely hiába aktuális, ha a dramaturgiája nincs jól felépítve, „a szerző helyett nem lehet megcsinálni”. „Egy alkotónak nem azzal segítek, ha feltétel nélkül kiszolgálom – vagyis mindent elfogadok tőle –, hanem azzal, hogy ha föl merem vállalni előtte a véleményemet, mert akkor kap egy visszajelzést. Nem vagyunk objektív vitézek. Akármennyire művelt, okos, kifinomult, a személyes ízlését nem lehet és nem is szabad elengednie. Vállalni kell, hogy valami valamiért nem tetszik.”

Írói tevékenységéről is mesélt. Ennek kapcsán beszélt ’56-os témájú regényéről, amelynek cselekménye napjainkban játszódik. A főszereplője a való életben húszévesen a Corvin közben harcolt, és egy tűzharc után ki akarták végezni. A három fejlövés nem ölte meg ugyan, de elvesztette szeme világát.

Az est végén a szerző felolvasott egy részletet a műből.

A III. Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok fő támogatója a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma