2020. január 13., hétfő
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Veronika 1. – görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó; 2. – latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Azt hisszük el, amit el akarunk hinni. Ezt jó sokáig mondogatjuk magunknak, szép lassan egybeforr velünk, és elhisszük, hogy ez a valóság”
J. J. Stalter
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932cfd-c25d”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.). Történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Iskoláit Máramarosszigeten és Ungváron végezte. Érettségi után a munkácsi egyházmegye papnövendéke lett. 1882-ben a budapesti központi teológiai akadémiára került. Az egyetem bölcsészkarán történelmi és szláv filológiai előadásokat is hallgatott. Tanulmányai befejezése után, 1888-ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában helyezkedett el, ahol a szláv nyelvű kéziratok rendezésével bízták meg. A ruszin és a magyar mellett jól ismerte egyházának liturgiai nyelvét, az egyházi szláv nyelvet, de tudott oroszul, szerbül, latinul és németül is. 1889-ben a bécsi Osztrák Történeti Intézetbe küldték, ahol diplomáciával, paleográfiával és szláv filológiával foglalkozott. Több délszláv vonatkozású munkát is írt. 1891-ben Bécsből hazatérve doktorátust szerzett, 1892-1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros. 1895-96-ban Rómában is kutatott. 1906-ban a pozsonyi jogakadémián a magyar művelődéstörténet, 1914-től a pozsonyi egyetemen a magyar történelem professzora, 1918-tól az egyetemes történeti tanszéket vezette. 1923-tól 1935-ig, nyugalomba vonulásáig a pécsi egyetemen volt tanár, 1932-33-ban rektor. Tudományos munkásságának jelentős részét a munkácsi egyházmegye, s ezzel együtt a ruszinság, illetve a vidék múltját megvilágító gazdasági, társadalompolitikai, valamint településtörténeti források összegyűjtése és megjelentetése képezi.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Jedlik Ányos (1800) fizikus, a külföldet jóval megelőzve alkalmazta az 1827-ben szerkesztett elektromágneses motort, néhány év múlva pedig felfedezte a dinamóelvet, mellyel évekkel megelőzte a német Siemens dinamóját.
Budapest ostroma alatt hatvanhat éves korában elhunyt Szabó Dezső író (1945).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72cfd-c25d”][vc_column_text]A MEGFELELŐ HELY
Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai. Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk, ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban, a buzdító a buzdításban, az adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel.
Róm 12,4-8.
Ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. (1Kor 12,12)
Otthonunk legszebb növénye a fürdőszobánkban van. Egy karácsonyi kaktusz, mely csodálatos virágokat hoz olyan körülmények között, ahol más virágok a létezésükért küzdenének, pl. a rövid téli napokon. De ez a virág a fürdőszobában megtalálta a megfelelő környezetet a virágzáshoz.
Hasonlóképpen, nekünk, embereknek is létfontosságú, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő környezetet, hogy tudjunk virulni. Mindannyian eredetiek és értékesek vagyunk – úgy, ahogy vagyunk.
A karácsonyi kaktusznak nincs szüksége sok fényre, jól érzi magát az árnyékban. Hasonlóan, nem minden keresztény érzi szükségét, hogy rivaldafényben legyen, hogy értelmet nyerjen az élete. A lényeg, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő környezetet, a megfelelő helyet, hogy ilyen feltételek között az Istentől kapott ajándékokkal reménységet vigyünk a mindennapokba, és Isten országát hirdessük. A virágzás lehetősége mindannyiunkban benne van, hogy közösségünkben, az országunkban és a világban szolgáljunk.
Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy felfedezzük kapott ajándékainkat, és akarjuk is azokat használni, hogy életünk a te dicsőségedre virágozzon. Ámen.
Ma keresem azokat a helyeket, ahol legjobban tudom használni adottságaimat az Úr szolgálatában.
Nils-Ake Nilsson (Svédország)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu oldal napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-22cfd-c25d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Hiláriusz püspök, egyháztanító
Hilarius a mai Franciaország területén, Poitiers-ben született 315-ben. Az emberi élet céljáról gondolkodott, és ezért a Szentírást kezdte tanulmányozni. Kereszténnyé lett, majd hamarosan püspökké választották. Küzdött az arianizmus ellen, ezért Konstancius császár Kisázsiába száműzte. 356-59-ig tartó száműzetésében a görög egyházatyákat tanulmányozta, és ott is küzdött az arianizmus tanításai ellen; ezért hazaküldték. 361-ben részt vett a párizsi zsinaton. Saturninus arlesi érseket letétette arianizmusa miatt. Több könyvet írt, különösen a Szentháromság-tan kifejtésében van nagy érdeme.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]