A történelem meghamisításáról vitázott az Európai Parlament

Az európai történelem meghamisításáról és a második világháború emlékezetéről vitázott szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

A vitát kiváltó ok a lengyel alsóház múlt csütörtökön egyhangúlag elfogadott határozata volt, amely Vlagyimir Putyin nyilatkozatára reagált, amelyben az orosz elnök kétségbe vonta az 1939. augusztus 23-i Molotov-Ribbentrop-paktum jelentőségét a második világháború kirobbantásában.

Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy ez a vita nem a történelemről, hanem Európa jövőjéről szól, tehát akik a történelmet meghamisítják, azok a jövőt veszik semmibe. Hozzátette, hogy a német nácik indította második világháború borzalmas emberiségellenes tett volt, amelyben a „két ördög”, Sztálin és Hitler egyaránt szerepet játszott.

A német és a szovjet rendszer több millió ember szenvedését okozta, és Európának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő – mondta.

Az Európai Tanács horvát elnökségét képviselő Nikoljina Brnjac közölte: Európában a két világháború emlékezete közös szellemi teret hozoztt létre, amely életre hívta az Európai Uniót.

Figyelmeztetett azonban, hogy az unió közös vívmányai veszélybe kerültek az Európában egyre jobban elterjedő populizmus, idegengyűlölet és dezinformációs kampányok miatt.

„Az intolerancia és az erőszakos radikalizmus megosztja a társadalmat, megtámadja az európai értékeket. Ébernek kell maradni, és tanulni kell a múltból” – jelentette ki a horvát politikus.

Vera Jourova, Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy a bizottság elutasít minden olyan hivatalos nyilatkozatot, amely megmásítja a történelmet.

A Molotov-Ribbentrop-paktum kövezte ki az utat a második világháború poklába, amely következtében Szovjetunió 1939 szeptemberében megtámadta és elfoglalta Lengyelország keleti területeit. Ez a tény megcáfolhatatlan – jelentette ki.

Az uniós biztos hozzáfűzte, hogy „mindkét diktatúra rettenetes volt, azonban nem felejthető el, hogy a szovjet katonák hősiesen helytálltak, kiszorították a németeket, és ezáltal a náci Németország vereséget szenvedett”.

Jourova egyben figyelmeztetett arra is, hogy a totalitárius diktatúrák bukása után ismét felütötték fejüket a szélsőséges politikai irányzatok, amelyek alááshatják az unió eddig elért eredményeit és közös értékeit.

Az Európai Néppárt parlamenti frakciója nevében Sandra Kalniete lett politikus nyilatkozott. A képviselő elmondta, hogy „azon a tényen, hogy a Szovjetunió 1941-ig a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a náci Németország szövetségese volt, még maga Putyin az oroszok elnöke sem változtathat”.

Hozzátette: „A világháború orosz áldoztait azonban nem szabad elfeledni”.

Charles Goerens a liberális Európa megújul frakció nevében kiemelte: „A butaságra lehetnek enyhítő körülmények, de a rosszhiszemű tagadás mozgalmával szemben egységesen állást kell foglalni”.

A Zöldek képviselőcsoportjának nevében Reinhardt Bütikofer német képviselő elmondta, hogy a szovjetek áldozatkészsége a második világháború kimenetelére vonatkozólag ugyanúgy elismerendő tény, mint a szovjet agresszió.

Hozzáfűzte, hogy az orosz hivatalos álláspont ebben az ügyben olyan „retorikai agresszió”, amely mellett Európa nem mehet el tétlenül.

Lengyelország részéről Andrzej Halecki néppárti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a vita Európa jövőjéről is szól, mivel „azok, akik elfogadják az önkényuralmi rendszert, azok egyszer fel is építik azt”.

Leszek Miller szociáldemokraták képviselőemlékeztetett arra, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum, amely két totalitárius állam „nagy barátsága által” köttetett, Lengyelország vesztéhez vezetett. Arra is utalt, hogy elutasítja az azzal kapcsolatos orosz véleményt, hogy a koncentrációs táborok „nem véletlenül lengyel területeken épültek.”

„Mi lengyelek elszántan küzdöttünk a nácik ellen” – hangsúlyozta a volt lengyel miniszterelnök.