Amilyen a gazda, olyan a kutyája – és fordítva?

Azt mondják, a kutya az ember legjobb barátja, a barátait pedig nem akárhogy választja meg az ember, legtöbbször a saját személyiségéhez hasonlót keres. De vajon mi a helyzet az ebeknél, mi alapján választanak a gazdák házi kedvencet, és hogyan hat a személyiségük a kutyáéra, illetve a kutya személyisége a gazdáéra?

Egy 2011-es kutatásban az ELTE a Bécsi Egyetemmel együttműködve a kutyák és tulajdonosaik személyiségét vizsgálta. Először a gazdákat kérdezték saját személyiségükről, majd a kutyájukéról. A vizsgálat mind Magyarországon, mind Ausztriában azt mutatta, hogy a gazdák és az ebek között rendkívül sok a hasonlóság érzelmi stabilitás és társaságkedvelés szempontjából.

A tesztben öt személyiségvonást vizsgáltak – a neuroticitást, vagyis a szorongást, az együttműködést, a nyitottságot, az extraverziót, azaz, hogy az egyén társaságkedvelő, barátságos vagy inkább magányos és tartózkodó és a lelkiismeretességet –, és megállapították, hogy a magyar kutyák a gazdák minden személyiségvonására hasonlítottak.

„Érdekes, hogy ez annál a gazdánál volt igaz, akinek egy kutyája volt. Akinek kettő, ott a két kutya személyisége kiegészítette egymást: egyes vonásokban az egyik kutya, más vonásokban a másik hasonlított a gazdára” – mondta Kubinyi Enikő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusa a hirado.hu-nak.

A közös vonások részben – valószínűleg – azzal magyarázhatók, hogy sokan családtagként, barátként tekintenek az ebekre.

Az ember általában magához hasonló barátot keres, tehát könnyen lehet, hogy eleve olyan kutyafajtát választ, amelynek tulajdonságai passzolnak hozzá.

Egy aktív, sportos ember nagy eséllyel mozgékony kutyafajtát szeretne.

De vajon mi a helyzet, ha valaki pont azért választ nagyobb mozgásigényű fajtát, mert szeretne áttérni az aktívabb életmódra? A szakértő szerint egy ilyen döntést alaposan át kell gondolni, mert egy elhibázott lépéssel sokat árthatnak az állatnak.

„Ha egy nagy mozgásigényű kutyával nem mozognak eleget, az állatnak viselkedési problémái lesznek, és máshogy fogja levezetni az energiáit” – hívta fel a figyelmet az etológus.

A kutyák rendkívül alkalmazkodóképes állatok. A fajtáknak azonban vannak tipikus jegyeik, amelyeket figyelembe kell venni. Egy-egy fajtát ugyanis adott feladatokra szelektáltak, a terriereket például eredetileg kártevők megölésére használták.

„Az utóbbi évtizedekben azonban ellenirányú szelekció hat, az emberek békésebb kutyákat szeretnének, de az ősi szelekció azért nem tűnik el nyomtalanul a kutyából” – mondta az etológus. A legnehezebb feladat a domináns és az agresszív viselkedést kinevelni az állatból.

Már az alomban, a kutya kiválasztásánál érdemes megnézni, hogy a kölyökkutya hogyan viselkedik a többiekkel, domináns vagy megadó módon. Jót tesz, ha a gazda minél hamarabb kutyaiskolába viszi az ebet, ugyanis nagyon tanulékony állatokról van szó.

Hogy a gazdák és kutyájuk érzelemvilága mennyire tükrözi egymást, az attól is függ, mennyire vannak szoros kapcsolatban.

A kutya képes átvenni a gazda érzelmeit, hangulatát – ha valaki feszült, ideges, a kutyája is azzá válhat –, abban az esetben, ha különösen erős kapcsolat van köztük. Az érzékenyebb kutya jobban odafigyel gazdájára. Ha például az ember szomorú, a kutya odabújik hozzá, ami sok gazdát megvigasztal. Ez azonban nem várható el, ha nincs meg az érzelmi szál. Ha a gazda és a kutya között nincs összhang, a kutya nem fog érzelmi támaszt nyújtani.

Sokszor lehet látni olyan fotósorozatokat, amelyeken a kutyusok és gazdáik még külsőleg is hasonlítanak. Az etológus szerint ez szintén azzal magyarázható, hogy az ember a maga karakteréhez hasonló fajtát választ tudat alatt. Ez csak a fajtatiszta ebeknél alakulhat így, a keverékkutyáknál ritka az efféle hasonlóság.