Kopogtató: tantárgymorzsák, avagy az Ezt tanuld meg ukránul! challenge

Talán még nem vagyok egy őskövület, mégis a távoli múlt részeként őrzök csak emlékfoszlányokat a középiskolai tanulmányaimról. Derengenek a biológiadolgozatokat megelőző hajnali magolások, az elégedettséggel eltöltő irodalomórák és a rémálmokkal felérő matekfeleletek. Óvodától a diplomám megszerzéséig anyanyelvemen tanulhattam, aminek súlyát, értékét most, az erősödő ukránosítási hullámban érzékelem igazán.

Fellapoztam a középiskolai tankönyveket. Különböző tárgyak feladataiból, meghatározásaiból mazsoláztam és azon morfondíroztam, hogy a tanárok vagy a tanulók dőlnének korábban kardjukba, ha ukránul kellene megértetniük/elsajátítaniuk az alábbiakat:

Matematika (5. osztály)
Egy nyolcjegyű természetes szám felírásához két 1-es, két 2-es, két 3-as és két 4-es számjegyet használtak. A két egyes számjegy között egy számjegy van, a két kettes számjegy között kettő, a két 3-as számjegy között három, a két négyes számjegy között pedig négy. Hány ilyen szám létezik?

Képzőművészet (6. osztály)
A kétdimenziós jelleg (laposság) – az ábrázolás olyan közvetítése, amikor a fő figyelem nem a térfogatra, hanem a tárgy körvonalára összpontosul. A természet ilyen ábrázolása a kép, lap vagy más anyag felületén marad, és nem hoz létre mélységi hatást. Ezek ugyan egyszerűsítetteknek tűnnek, de közben nagyban vonzza a figyelmet a tárgy sziluettje és színe, a természetesség más jellegzetességeit hangsúlyozva. Azonban a szemlélőre általában a mélységi-térbeli kompozíció gyakorol nagyobb hatást, mivel a tér mélysége az a közeg, amelyben az ember létezik. A térbeliségtől jóval erősebb a benyomás, mint a laposságtól vagy térfogattól. Nem a jelentőségről vagy a művészeti értékről van szó, hanem a kiváltott benyomásról. A térbeliség mélységének kivetítése a síkban – a képzőművészet egyik legnagyobb teljesítménye.

Fizika (7. osztály)
A nyugalmi súrlódási erő (F nys) a szilárd testek kölcsönhatásakor az érintkezési felületek között létrejövő erő. A nyugalmi súrlódási erő a testek érintkezési felületén hat, és egyenlő a test elmozdítására törekvő F erővel: F nys = F.
A csúszó súrlódási erő (Fcss ) az egymáson csúszó felületek között létrejövő és a mozgással ellentétes irányban ható erő. A csúszó súrlódási erő egyenesen arányos a támaszték részéről ható N reakcióerővel: Fcss = μN, ahol μ – csúszó súrlódási együttható, amely az egymáson csúszó testek anyagától és azok felületeinek a megmunkálásától függ.
A megkent felület jelentősen csökkenti a súrlódást. Az egyik test másik felszínén való gördülésekor gördülő súrlódási erő jön létre, amely jelentősen kisebb a csúszó súrlódási erőnél.

Biológia 8. osztály
Hámszövet (epitheliális szövet), vagy epithelium olyan sejtekből áll, amelyek szorosan egymás mellett vannak. Jellemző vonása a sejtközi állomány majdnem teljes hiánya, illetve a sejtjei alatt tálalható egy vékony bazális membrán, ami sejteket tartja. A külső hámszövet borítja a bőrünket, testüregeket (a mellkast, a has-, a száj- és az orrüreget), az emésztőszerveket, a légutakat (csillós epithelium), a kiválasztó szervek vezetékeit és az erek felületét. Megvédi a mélyebben fekvő szöveteket, és szabályozza azok anyagcseréjét a külső és belső környezettel (a gázcserét, az anyagcsere végtermékek kiürítését, a tápanyagok felszívódását a belekben stb.). A mirigyhám a mirigyekben található és váladéktermelő funkciója van, a szervezet számára fontos anyagokat termeli – váladékot (szekrétumot). Vagyis szekréciónak nevezzük a sejtek vagy mirigyek által bármely anyag szintetizálásának és kiválasztásának folyamatát (nyál, hormonok, emésztő enzimek stb.). A hámszövetre jellemző a nagyfokú regenerációs képesség.

Földrajz (9. osztály)
A nemzetközi közlekedési folyosó (NKF) a közlekedési útvonalak egysége meghatározott iránnyal és infrastruktúrával, többek között kisegítő létesítményekkel, bekötőutakkal, határátkelőkkel, szolgáltatások helyeivel, teher és utas-terminálokkal, amelyek megfelelnek az Európai Unió követelményeinek. A jelenlegi közlekedési folyosóknak fő rendeltetése a teherszállítás a legrövidebb úton és a legrövidebb idő alatt. Mindezeken kívül – átrakodás az egyik közlekedési válfajról a másikra, a termékek csomagolása, osztályozása.

Jogtudomány (10. osztály)
A diszpozíció a jogi norma eleme, amely rámutat, hogy miképpen kell cselekedniük a jogviszonyok résztvevőinek a hipotézisben meghatározott feltételek esetén. A diszpozíció határozza meg azokat a személyeket, akikre kiterjed a jogi norma hatása, meghatározza a jogviszonyok résztvevőinek jogi kötelezettségeit és szubjektív jogaikat. A diszpozíció egyaránt tartalmazhatja a megfelelő viselkedés iránt követelményeket (leírást) vagy épp ellenkezőleg bizonyos cselekmények iránti tilalmat. Az alanyok jogainak és kötelezettségeinek meghatározottságától függően a diszpozíció lehet meghatározott (pontosan és kimerítően megállapítja a résztvevők jogainak és kötelezettségeinek hatáskörét, meghatározza a jogviszonyok résztvevőinek helyes viselkedését), viszonylag meghatározott (meghatározza a jogviszonyok résztvevőinek bizonyos viselkedési kereteit, azonban nem határozza meg pontosan ezt a viselkedést, hanem van néhány cselekvési változat, az említett kereteken belül) vagy alternatív (több, pontosan meghatározott cselekvési változat van előírva a résztvevők számára).

Kémia (11. osztály)
A poliszacharidok több száz vagy több ezer cukormolekula összekapcsolódásával jönnek létre, vízben nem oldódnak. Egyes fajtáik raktározott tápanyagok, mások pedig a test szilárdításában fontos szerkezeti anyagok.
A keményítő a növények raktározott tápanyaga, az alapszöveti sejtekben zárványokat alkot. A keményítő több száz glükóz összekapcsolódásával keletkezik. Hélix szerkezetű amilóz, és sok elágazást tartalmazó amilopektin építi fel. Az amilóz jóddal kék színű vegyületet képez. Ez a színreakció felhasználható a keményítő kimutatására.
A glikogén az állatok máj- és izomsejtjeiben raktározott poliszacharid. Több ezer glükózmolekula összekapcsolódásával alakul ki. Szerkezete a keményítő amilopektinjéhez hasonló.

***
Önök szerint is pofonegyszerű lenne egy kárpátaljai magyar gyermek számára a fentiek ukrán nyelven történő elsajátítása, értelmezése? Hány matematikus, fizikus, orvostanhallgató kerülne ki a „megreformált” nemzetiségi iskolák padjaiból?
Az oktatási miniszterünk biztosan birtokában van a megfelelő válaszoknak és módszertani ismereteknek. Példát statuálva a piszkosul fiatal hölgyemény bebiflázhatná mondjuk – nem vagyunk telhetetlenek – a hatodikos esztétika tárgyat magyarul, hogy demonstrálja, milyen egyszerű a két nyelvcsalád közötti átmenet és elhessegesse a gyermekeink jövője felett érzett aggodalmunkat.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma