Kárpátalja anno: a Barátság-szőlőskert
Kárpátalja egyik legismertebb gyümölcsöse volt egykor a Barátság-szőlőskert.
1980-ban jelent meg Ungváron az az orosz és magyar nyelvű könyvecske, mely részletesen – nem kímélve bennünket a szovjet propagandától – beszámol a szőlőskertről.
A leírás szerint 1968-ban egy szovjet küldöttség látogatott el a Magyar Népköztársaság Balatonboglári Állami Gazdaságába, ahol megegyezés született arról, hogy a szovjet–magyar barátság jegyében létrehozzák a Barátság-szőlőskertet.
A terveket tettek követték, s a következő esztendőben Gábor Pál szőlész brigádja 15 hektár szőlőt telepített a muzsalyi hegy nyugati és délnyugati lejtőin.
Olyan értékes szőlőfajtákat ültettek, mint a cardinal, a furmint, az ada muskotály, a piros tramini.
A kedvező termés érdekében a szakemberek először elegyengették a földet, 60–65 centiméteres mélyforgatást végeztek, végül hektáronként átlagosan 80 tonna szerves trágyát, 6 tonna mészkövet, 2 tonna szuperfoszfátot és 1 tonna kálisót juttattak a talajba. Az erózió és a talaj elvizenyősödése ellen árkokat ástak, amelyekbe a vizet alagcsöveken át vezették el.
A szőlősorokat 3,5 méterre helyezték egymástól, míg a tőkék közötti távolság 1,5 méter volt.
A telepítés második évében 280 centiméteres vasoszlopokat állítottak fel hét méterenként a szőlősorokban. Ezek közé huzalt feszítettek ki.
1970–1973 folyamán már 50 hektár szőlőültetvénnyel rendelkezett a Barátság-szőlőskert. 1971–1977 között pedig csaknem 130 hektár szőlőültetvényt újítottak fel. Ezekben leányka, olaszrizling, müller, cabernet, semillon fajták teremtek.
Az újonnan telepített tőkék már a harmadik évben 35–50 mázsa szőlőt adtak hektáronként, a 4–5. évben pedig ez a mennyiség 70–112 mázsára növekedett.
A szőlőskert mellett kísérleti állomás is működött, melyben a szakemberek növényvédelemmel, magas terméshozamú, a betegségeknek ellenálló szőlőfajták nemesítésével, illetve jó minőségű borok előállításával foglalkoztak.
Ott készült a Rubin Zakarpatya, a Nektár nevű bor, mely bekerült a Szovjetunió legjobb borainak katalógusába.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma