Június 26. – Kábítószer-ellenes világnap

1987 óta június 26-át a kábítószerrel való visszaélés és illegális kereskedelem elleni harc világnapjaként tartja számon az ENSZ Közgyűlése.

A nap célja felhívni a figyelmet a társadalmak összefogására a kábítószer ellenes problémában.

„…mentsük ki népünket e hidrafejű szörny karmai közül, mely átgázol a civilizált világon, életeket és boldog családokat pusztít el, megtölti börtöneinket és elmegyógyintézeteinket, és a szerencsétleneket az örök élet hiú ígéretével kápráztatja…” /Dr. John Witherspoon/

A nap szlogenje: „A függőségek irányítják az életedet? A Te életed. A Te közösséged. Ne engedj teret a kábítószernek!”

A társadalom nagy problémája a droghasználat. A II. világháború utáni legelső – ismertté vált – droghalálesetet 1968-ban írták le. Az eksztázist (Extasy) ígérő tabletták az 1990-es évek elején-közepén lepték el Magyarországot. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy egyre fiatalabb – középiskolás, sőt általános iskolás – korban kezdenek el kábítószert fogyasztani az emberek, ami sokszor halálhoz vezet.

Az Egészségügyi Világszervezet Szakértői Bizottsága szerint „Drognak tekintendő bármilyen szer (akár alkalmazzák a törvényes orvosi gyakorlatban, akár nem), amelynek túlzott fogyasztása nem gyógyászati célt szolgál”, továbbá „bármilyen droggal való visszaélés közös vonása, hogy a drog a pszichét és a szervezetet egyaránt a hatalmába keríti”

A droghasználat több okra visszavezethető jelenség. Az okok felismerése mind a megértés, a megelőzés és a gyógyítás szempontjából is fontosak. Jelentős eredményt csak akkor érhetünk el ebben a problémában, ha befolyást gyakorolunk a kiváltó okok mindegyikére.

Az intenzív drogfogyasztás kialakulásának folyamata általában hosszú folyamat. Gyakran már a személyiségfejlődés korai szakaszában elkezdődik. Az egészséges személyiségfejlődéshez mindenekelőtt stabilitásra, biztonságra és elfogadó, szeretetteljes szülői viszonyulásra van szükség. Minden életkornak megvan a maga „feladata”, amely teljesítése csak akkor lehetséges, ha az előző szakaszok megoldása sikeres volt. A később drogfüggővé váló személyek közös jellemzője, hogy zavar volt a korai anya-gyermek kapcsolatban. A problémára utaló jelek már óvodáskorban megmutatkozhatnak: túlmozgás, figyelemzavar, tanulási nehézség, agresszivitás, visszahúzódás. Később szintén előjelértékű lehet a csavargás, szökés, öngyilkossági kísérlet. Megfigyeltek néhány olyan területet, készséget is, amelyekben az elmaradás jellemző: kommunikáció, kapcsolatteremtés, empátia, másokba és a jövőbe vetett bizalom, önkifejezés, önismeret, stresszkezelés.

A kábítószerezés jelenségét igen nehéz megragadni, mivel kialakulását sok tényező befolyásolhatja. Mégis vannak azonban olyan hajlamosító szociokulturális és demográfiai tényezők, melyeket érdemes figyelembe venni. A kamaszoknál jelentős hatása van a barátoknak, a kortárscsoportnak, ezért szükséges a minél szélesebb körű felvilágosítás, hogy megakadályozzuk a téves információk áramlását.

A középiskolások kábítószerezéssel kapcsolatos attitűdjét a kortársakkal egyező normák elfogadása és követése határozza meg. Ezért kell odafigyelni a szabadidős tevékenységek alakítására. A sportolás, a tanulás és a számítógépezés valamilyen módon akadályt gördít a kábítószerezés kipróbálása és kialakulása útjába. A szórakozással eltöltött több idő elősegítheti a kábítószerezés elkezdését. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az a diák, aki jól és hatékonyan szervezi meg idejét, konstruktívan tölti el a szabadidejét, kevésbé érzi szükségét a kábítószer kipróbálásának, mint a többet szórakozó fiatalok. A másik lehetséges magyarázat éppen a mások társaságában eltöltött szabadidőben rejtőzhet. A mások befolyásoló szerepe a szabadidő eltöltésében, a kábítószer elérhetőségében jelenhet meg.

Statisztikai adatok támasztják alá, hogy egyre fiatalabb – középiskolás, sőt általános iskolás – korban kezdenek el kábítószert fogyasztani az emberek, ami sokszor halálhoz vezet. Ezért szükséges minél előbb kezdeni a kábítószerprevenciót a gyerekek körében. A megvalósításban döntő szerepe van a családon kívül az iskolának, a pedagógusoknak.