Budapest a történelem során a legek városa lett

Budapest a legek városa is. A Városliget volt a világ első közparkja, az 1840-es évektől pedig a pestiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Magyarországon először Gerbeaud cukrászdában lehetett először az utca kövezetére állított asztaloknál fagylaltot fogyasztani. Emellett nincs még egy főváros a világon, ahol ennyi működő történelmi fürdő lenne.

Egy város arca rengeteget változik az évszázadok alatt: a 18. században a mai budapesti belváros Múzeum körúti vidékén még gyümölcsösök és zöldséges kertek húzódtak, a Nagykörút területét pedig tavak mosták, ahol a polgárok vadkacsa-vadászatokat rendeztek. A változások során mégis megmarad valami a múltból: egy-egy klasszikus kávézó, tradicionális cukrászda visszarepít a boldognak vélt békeidőkbe.

Kugler Henrik igazi reformer volt

Ahogy a Széchenyi Fürdőnek is megvan a többnyire férfiakból álló, sakkozós törzsgárdája, a Gerbeaud cukrászda is saját, kártyázós, leginkább hölgyekből álló, visszajáró vendégkörrel büszkélkedhet. Alig akad turista, aki kihagyná az egykor még Kugler néven futó „fagylaldát”, amit a svájci csokoládégyáros, Gerbeaud Emil tett naggyá, amikor a fiúutód nélkül maradt Kugler Henrik rábízta az üzlet vezetését.

Niszkács Anna, a Gerbeaud Gasztronómia Kft. ügyvezető igazgatója az M1 Itthon vagy! című műsorában elmondta: Kugler Henrik vezette be a kugler nevű minyont. Hozzátette, Kugler volt az első, aki papírtálcára csomagolta a süteményeket, nála lehetett először az utca kövezetére állított asztaloknál fagylaltot fogyasztani. Niszkács Anna kiemelte, Gerbeaud Emil volt az első, aki bevezette a konyakmeggyet, a macskanyelvet. A cukrászda falak között született a híres zserbó szelet is.

Öt-tíz évente sikerül maradandó süteményt alkotni

A Gerbeaud elődje, a Kugler még nem is a mostani, Vörösmarty téri helyén állt, amikor már egy Auguszt Elek nevű cukrász is vállalkozásba kezdett. Auguszt 1870-ben nyitotta meg első saját üzletét, aminek aztán fia szerzett nemzetközi jó hírnevet. Persze az Auguszt cukrászdákat sem kímélte a történelem: a Tabán lebontása után új helyet kellett találniuk, majd a 2. világháború után a családot kitelepítették. Pár évvel később, hazatérésük után megnyitották apró cukrászdájukat a budai Fény utcában. Az üzlet hatvan éve nyitva áll, így Auguszt József egy 140 éves, négy generációra visszanyúló történetet mesél és ír tovább a kis üzletben.

Az örökös, Auguszt József kiemelte: az új sütemények kifejlesztését otthon végzi. Az új recept által készített alkotását először a vasárnapi ebédnél családjával kóstoltatja meg, és ha elnyeri a család tetszését, bekerülhet az , az Auguszt Cukrászda cukrászda kínálatába. Hozzátette, saját számítása szerint öt-tíz évente sikerül olyan süteményt megalkotni, ami bent marad a választékban.

Kávéházaink története összeforr az irodalommal

Kávéházaink története többnyire összeforr az irodalommal: asztalaiknál újságot szerkesztettek, cikkeket és verseket írtak. A több mint 120 éves, a világ egyik legszebb kávéházaként is emlegetett New York Kávéházban is számos híres írónk, költőnk időzött: állítólag itt, a karzaton született meg a Pál utcai fiúk története is Molnár Ferenc tollából, de a régi idők ó-illatú kávéháza törzshelye volt Babits Mihálytól Weöres Sándorig szinte a teljes magyar irodalmi elitnek. A Nagykörút legjellegzetesebb és legimpozánsabb épületét Hauszmann Alajos tervezte egy amerikai biztosítótársaság megbízásából.

Merényi György művészettörténész elmondta: a historizmus építészei a régi korok stílusaiból merítettek ihletet. Hozzátette, a New York Kávéház építésénél elvárás volt, hogy minél attraktívabb legyen, hogy ezzel emelje az amerikai biztosító-társaság hírnevét, dicsőségét.

Az Andrássy úti Művész Kávézó 1896 óta áll nyitva egy neoreneszánsz lakóház aljában. A kávézó érdekessége, hogy kezdetben még a Gerbaud fióküzleteként működött. A cukrászda 130 éves fennállása során több korszakot is megélt, törzsvendége volt többek között Pilinszky János, Mándy Iván, de korábban Gatto Nero, azaz Wittmann Rezső, a kor neves karikaturistája is itt „rendelt”. A Művész kései biedermeier berendezése 1973-tól iparművészeti védettséget élvez.

A magyar főváros büszkélkedhet a legtöbb fürdővel

A téli hidegben érdemes fürdőben kezdeni a napot, különösen Budapesten, hiszen a Kárpát-medence kedvező geológiai adottságainak köszönhetően fővárosunknak hivatalosan 19 különböző gyógyforrása van, amelyek hőmérséklete 20 és 75 fok közötti.

Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. marketingigazgató elmondta, „nincs még egy főváros a világon, ahol ennyi működő történelmi fürdő lenne. Budapest alatt 118 forrás van”. A Gellérthegy oldalában fekvő Rudas az egyik legszebb panorámájú fürdőnk.

A Rudas helyén már a középkorban is fürdő üzemelt, 1571-ben pedig Szokoli Musztafa pasa építtette át. A kupolás fürdőrész ezekből az időkből maradt fenn nyolcszögletű, nyolcoszlopos medencéjével.

Pár évvel később, 1574 körül épült egyik legszebb, de méretében legkisebb fürdőnk, az Irgalmasok Veli bej fürdője. Hozzá is Szokoli Muszatafa neve köthető. Nagyszabású megnyitójára a krónikák szerint még Isztambulból is érkeztek vendégek. A Veli bej az Irgalmasok Kórházához tartozik, továbbörökítve a fürdőzés eredeti szellemiségét is.

A fürdőkultúrához számos hiedelem kapcsolódott. Hittek varázserejében, sőt, egyenesen úgy vélték, gyógyítja a hideglelést, a bélpoklosságot, és a rühességtől is megóv. A gyógyvizek jótékony hatása persze a mai napig ismert, de a fürdőzés élvezet, kikapcsolódás is. Egyik legimpozánsabb budai fürdőnk, a Gellért 1918-ban, épp az első világháború utolsó évében épült fel, és a legenda szerint nyitása óta mindössze egyetlen olyan nap volt, amikor zárva maradt. Róth Miksa díszablakai, a Zsolnay mozaikok és Ligeti Miklós szobrai múzeumi hangulatot teremtenek a fürdő előcsarnokában.

Haidekker Tamás, a Szent Gellért gyógyfürdő és uszoda fürdővezetője elmondta, a külföldiek körében igazi népszerűségnek örvend a fürdő. Hozzátette, az épület alatti forrás vize 43 Celsius-fokos.

A turisták másik nagy kedvence a sokszor zsúfolásig megtelő, 36 ezer négyzetméteren nyújtózó Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, Európa legnagyobb fedett gyógyfürdője. Születését egy megszállott, zseniális bányamérnöknek, Zsigmondy Vilmosnak köszönheti. Zsigmondy hitt abban, hogy ha Budán ennyi forrás van, akkor a pesti oldalon sem lehet ez másként. 1868-ban vágott bele a mai Hősök tere területén a fúrásba, és kitartóan, tíz éven át kereste, míg végül megtalálta a csodát.

Szekeres Juli, az Imagine Budapest túravezetője elmondta, Zsigmondy Vilmos egy igazán bővizű forrásra akadt, hiszen amellett, hogy a Széchenyi mind a mai napig ebből a forrásból kapja a vizet, az Állatkert vízilovainak medencéit is e forrásból töltik fel.

A Széchenyi elsősorban hőfokában különbözik budai társaitól: ez a forrás sokkal melegebb. Az 1240 méter mélyről feltörő víz ugyanis 76 Celsius-fokos. A fürdő törzsvendégei ha esik, ha fúj, ha süt, itt, a városligeti „szentélyben” indítják a napot. A sakkozók sohasem hiányozhatnak, ahogy a fürdőnek is szinte mindig nyitva kell tartania. A Széchenyi hangulatával, freskókkal díszített, szecessziós fogadócsarnokával, kupolás, oszlopos medence-tereivel, és a hideg téli napokon is működő, sűrű gőzfelhőbe merülő szabadtéri medencéjével Budapest egyik legturistacsalogatóbb és legfotogénebb létesítménye.

Budapest a legek városa

Budapest a legek városa is. A Városliget volt a világ első közparkja, az 1840-es évektől pedig a pestiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Hazánk első állatkertje is több mint 150 éve működik, és ugyan lakói összetétele másfélszáz év alatt sokat változott, látogatottságuk és népszerűségük állandó.

A Liget kezdetben omnibusszal vagy gyalogszerrel, 1896-tól pedig már a Kisföldalatti által is megközelíthetővé vált. A kontinentális Európa első földalatti vasútvonala ugyanis innen fut végig a híres-neves Andrássy út alatt, és szalad egészen a Belvárosig, a Vörösmarty térig, na és a Váci utcáig, a főváros leghíresebb és legrégebbi sétálóutcájáig.

Győr-Ágoston Fruzsina, a Unique Budapest idegenvezetője elmondta: a Váci utca a német kereskedők hazája volt. Itt állt az egyik leghíresebb bolt is, Calderoni optikája. „Calderoni Radetzky-huszár volt a napóleoni háborúk idején”– tette hozzá Győr-Ágoston. Kiemelte, a boltot később Calderoni fogadott fia, Hopp Ferenc vitte tovább, aki nem csak Távol-Kelet kutató volt, hanem a fényképészet nagy szerelmese is. Hopp alapította meg a korabeli „híradót” azzal, hogy különböző fényképeket helyezett ki a kirakatba és rövid kommentárokat fűzött hozzájuk.