Kárpátaljai vállalkozások: a Dekorka kézműves bolt
Újra divat a kézművesség. Talán nem is mondtam újat ezzel. Jól emlékszem, hogy körülbelül nyolc-tíz évvel ezelőtt nagyon nehezen lehetett kézműveseket találni, hát még olyat, aki tényleg minőségi alkotásokat készít. Fesztiváljaink miatt szükség volt az ügyes kezű szakemberekre, akik után minden fűszálat meg kellett mozgatni. Szerencsére ez az állapot nagyon gyorsan megváltozott. Az internet nyújtotta ötlettár, az üzletek által kínált újabbnál újabb alapanyagok hamar elindították a kézműveseket a még kitaposatlan utakon. Már nem csak a fesztiválokon találkozunk velük. Sokan egyéni vállalkozást indítottak el. És meg is érkeztünk interjúnk témájához, illetve vállalkozásához, a Dekorkához.
Úgy vélem, aki most minőségi és egyedi ajándékot keres, az mindenképpen valamilyen kézműves dolgot vásárol vagy rendel. Véleményemmel nem vagyok egyedül. Ezt erősítették meg a beregszászi Dekorka kézműves bolt tulajdonosai is, Sárközi Kitti és Erdős Anita is. A két ügyes kezű és ötletgazdag hölgy néhány éve döntött úgy, hogy közös vállalkozásba kezdenek, és így kamatoztatják tudásukat. Mondanom sem kell, az elején nem volt minden döccenőmentes, de erről meséljenek ők maguk.
Honnan jött a vállalkozás ötlete?
Kitti: Születésünktől kezdve mindkettőnket vonzott a kézművesség. Szinte beleszülettünk, hiszen már a családban is ezt láttuk, emellett szerettünk rajzolgatni. Anitával már régebbről ismerjük egymást, együtt tanultunk. Aztán úgy gondoltuk, hogy ha vannak jó ötleteink, kezdjünk el együtt csinálni valamit, amit szeretünk. Így kezdődött a Dekorka.
Mikor indult el a bolt hivatalosan?
Anita: 2014-től működünk hivatalosan. Kezdetben máshol kaptunk helyet az üzletünk számára, aztán átköltöztünk a Zrínyi utcára. Nyáron lesz négy éve, hogy itt vagyunk.
Az indulás sohasem könnyű, főleg vállalkozások terén. Ti hogyan kezdtétek?
Kitti: Eleinte nagyon kezdetleges volt az üzletünk. Nekem volt egy kis doboz anyagfestékem, ami még a képzőművészeti iskola után megmaradt. Jól emlékszem, hogy pólókból is csak egy-egy darabot vettem, hogy ha azt eladom, annak az árából vehessek kettőt és így tovább. Tettük mindezt úgy, hogy 6 négyzetméternyi területet béreltünk csupán. Tehát szinte mindent visszaforgattunk, hogy fejlődhessünk. Magunkra keveset költünk, a boltra annál többet.
Anita: Én vettem egy hímzőgépet és ez volt mindenem, amivel próbáltam valamit készíteni. Aztán egyre nagyobb tételeket tudunk vásárolni. Köszönhető ez annak, hogy figyelünk a minőségre, mert csak jó dolgokat szeretnénk eladni.
A Dekorka egy kézműves bolt. Itt tényleg minden kézzel készül?
Anita: Vannak gépeink, mint a varrógép, vagy a gravírozó, de emellett mindenhez a kézimunka szükséges.
Hogyan tudjátok megosztani a feladatokat, ha kaptok egy-egy rendelést? Ki mit készít?
Anita: A hímzés, a varrás az én feladatom. A festéssel, dekorációk készítésével Kitti foglalkozik.
Kitti: De együtt vagyunk a boltban, mindent megosztunk, mindent együtt tervezünk, és számos dolgot készítünk együtt. Így a költségeink, befektetéseink is közösek.
Említettétek, hogy gravírozással is foglalkoztok.
Anita: Igen, az az én feladatom. Beszereztünk egy kicsi gépet, melynek segítségével üveget tudunk gravírozni. Legyen az esküvői pohár, felirat vagy virágdísszel ellátott váza, bármit megoldunk. Amellett, hogy géppel dolgozunk, lényegében ez is kézi munka, mert én irányítom a kis tollat/tűt, amivel rajzolom, vagy karcolom az üvegre a mintát. Szóval ehhez is kézügyesség kell.
Honnan jönnek az ötletek? Honnan tanultok?
Kitti: Általában az alapanyag adja az ötletet.
Hogy érted ezt?
Kitti: Például régen nem festettünk tányért, mert korábban nem lehetett egyszerű fehér tányért kapni, s amikor már tudtunk vásárolni ezt is, rögtön eszembe jutott, hogy milyen szép lenne a festett tányér. Tehát sokszor az dönt, hogy mit lehet kapni. Mindemellett ötletünk mindig van, csak egyszerűen néha olyan drága az alapanyag, hogy ha mindent beszerzünk hozzá, és elkészítjük, nagyon drága lenne az elkészült termék, és nem vennék meg.
Ha már az alapanyagnál tartunk, hol tudjátok ezeket beszerezni?
Kitti: Általában Munkácson és Ungváron vásárolunk, vagy online rendeljük meg a szükséges dolgokat. Néha Magyarországról is hozunk alapanyagot.
Anita: Eleinte nehéz volt eldönteni, hogy mit honnan vásároljunk. Fontos volt számunkra a minőség. Idő kellett ahhoz, hogy megtapasztaljuk, hogy a festékek között például az ukrán vagy orosz márkák jobbak és tartósabbak.
A számtalan feladat az évek során mennyire tett titeket rutinossá?
Anita: Az elmúlt időszakban sok tapasztalatot szereztünk. Most már rögtön meglátom egy kezdő kézművesen, hogy amit csinál, azt lehetne másképp is. Észreveszem, ha az adott illető még nagyon kezdő vagy már rutinos. Olyan egyszerű dolgokra kell itt gondolni, hogy hogyan tudom lefogni az anyagot a hímzőgép alatt, vagy melyik festék melyik anyagon hogyan szárad stb.
Most körbenéztem és fel sem tudnám sorolni hirtelen, mennyi mindent láttam a festett tányéroktól kezdve a poharakon, pólókon keresztül a köpenyekig és kendőkig, sőt még csokrokat is láttam. Milyen dolgokat lehet nálatok egyáltalán kapni?
Anita: Elsősorban esküvői kellékeket tudnak nálunk rendelni. Készítünk meghívókat, ültetőkártyákat, gyűrűpárnát, poharat, dobozt, vőfélyszalagot, polgári kellékeket és egyéb apróságokat. S mindezt egy stílusban. Sokkal nagyobb falat már a ballagási kellékek elkészítése. Ezeket mind együtt készítjük.
Kitti: Ott vannak még a lánybúcsús és újabban a legénybúcsús kellékek, amit leginkább a nyári időszakban készítünk. Az anyák napja is elég zsúfolt. Ezért is változatos a munkánk.
Sok megrendelést kaptok?
Anita: Többnyire megrendeléseink vannak. Volt egy időszak, amikor csak magunktól készítettünk egy-két dolgot, és reménykedtünk, hogy valaki megveszi.
Kitti: A megrendeléseknél rögtön kiderül, hogy kinek milyen ízlése van. Nyilván a kézimunka mindig drágább, és nagyon sokan nem erre költenek, hanem megveszik a piacon azt, ami éppen kapható. Hosszú ideig tartott, hogy megértsék az emberek, hogy amit mi készítünk, az időtálló. Merem állítani, hogy nálunk csak a jó ízlésű emberek járnak, akik tényleg tudják értékelni a kézzel készített tárgyakat és ajándékokat.
Mi volt a legextrémebb vagy legnagyobb felkérés, ami igazi kihívást jelentett számotokra?
Kitti: A festéssel kapcsolatban mindig kapunk olyan kérést, ami kiveri a biztosítékot. Néha még nyomtatóval is nehéz lenne megoldani egy-egy dolgot, nem pedig kézzel. Ilyen a portré, amit pólóra festeni nagyon nehéz. Ilyeneket nem is vállalok, mert rengeteg idő, és a végén nem tudnák kifizetni.
Anita: A legnagyobb felkérésünk eddig körülbelül egy évvel ezelőtt érkezett a John Gaspar sörfőző gyárból. A rendezvényükre a sörgyártás folyamatát kellett a falra festeni. A sörkészítés folyamatainak állomásaival 4 falat kellett beborítanunk.
Ehhez adtak támpontot, vagy nektek kellett kitalálni mindent?
Kitti: A tervezés teljes egészében ránk maradt. Kaptunk néhány fotót a gépekről, mert abban nem vagyunk járatosak, a többi pdig a fantáziánkra volt bízva.
Anita: Nagyon sokat ültünk rajta, terveztünk, rajzoltunk, hogy arányos beosztás legyen, milyen rajzokat fessünk, hogyan kössük össze az állomásokat stb.
Ketten vagytok, és, mint tudjuk, mindenkinek más az ízlése. Nem okoz gondot ez?
Anita: Sok a közös bennünk annak ellenére, hogy mindkettőnk világa más és más. Együtt rajzolunk, és ha az előző példánál, a felfestésnél maradunk, amit gondoltunk a tervezésnél, azt belevittünk. Ám amikor rajzoltuk, én a saját stílusomban rajzoltam, Kitti másként. Még csak a vonalvezetésünk is más volt. De ettől lett egyedi.
Kitti: Mi nagyon régóta ismerjük egymást. A főiskola alatt is egy szobában laktunk. Ezért könnyebb a közös munka is. Ami a legfontosabb, és ami a vállalkozásunkat is megtartotta, hogy mi szeretjük azt, amit csinálunk. Nem a pénz a lényeg. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem minden hónap egyformán nyereséges. Vannak jobb és rosszabb hónapok, de ez teljesen mindegy. Esetünkben a hobbink a munkánk.
Milyen jövőbeli terveitek vannak?
Anita: Fejleszteni szeretnénk. Amink van, az teljes mértékben a kettőnk erejéből született. Soha nem pályáztunk, támogatást nem kaptunk sehonnan. Most szeretnénk fejleszteni a vállalkozást, és kicsit kibővíteni. De a stílus az marad!
Köszönöm a rengeteg információt, amit megosztottatok velem és ezáltal az Olvasókkal. További sok sikert kívánok munkátokhoz!
Amint láttuk, a Dekorka egy igazán különleges üzlet. Ha valaki tényleg egyedi ajándékra vágyik, itt a kézművesek megvalósítják.
Gál Adél
Kárpátalja.ma