2020. március 28., szombat
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Gedeon – héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló.
Johanna – héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint másokon. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.”
Antoine de Saint-Exupéry
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9359e0-1f9a”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Darmay Viktor, Vicmándy Győző (Őrdarma, 1850. dec. 2. – Kozma, 1878. márc. 28.) Költő. Ung megyei kisnemesi családból származott. Tanulmányait Eperjesen, Kassán, majd Pesten folytatta. Jogot tanult. Atyai jóbarátjának, Szemere Miklósnak, a szabadságharcban részt vevő költőnek, Kossuth rendíthetetlen hívének hatására fordult érdeklődése az irodalom felé. Versei 17 éves korától jelentek meg különböző lapokban. A Communeről c. versciklusában a párizsi kommünt éltette. 1875 áprilisától augusztusáig a Garabonciás Diák szerkesztője.
Fiatalon, 28 éves korában halt meg. Tiszteletére a Gyöngyösi Irodalmi Társaság 1912. június 3-án az őrdarmai iskola falán emléktáblát helyezett el.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Psota Irén (1929) születése. Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, énekesnő. Gyermekkorától színészi pályára készült. Eleinte Dávid Irén néven játszott. Komikaként és drámai szerepekben is nagyot alakít, számos filmben szerepelt. Többek között a Frédi és Béni című rajzfilmsorozat Vilmájának kölcsönözte jellegzetes, mély hangját.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.; Wikipedia[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-759e0-1f9a”][vc_column_text]
A FALAKON TÚL
Azért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben. (Gal 6,10)
Egy repülőtéren ebédeltem éppen, és néhány asztallal odébb észrevettem egy fiatal katonát. Odamentem hozzá, hogy köszönetet mondjak neki a hazánkért tett szolgálataiért. Megkérdeztem tőle, merrefelé megy, remélve, hogy hazafelé tart, de éppen ellenkezőleg, úton volt Bagdad felé.
Aztán észrevettem a sok beszállásra készülődő embert, és rájöttem, hogy sokan talán a saját „háborús zónájuk” felé tartanak. Lehet, hogy egy műtét vár rájuk, vagy egy rémisztő orvosi vizsgálat, vagy idős szüleikhez mennek, hogy gondoskodjanak róluk, vagy épp a munkahelyük miatt aggódnak. Milyen lenne, ha őszintén megkérdeznénk másokat, merre tartanak, és figyelmesen meghallgatnánk válaszaikat?
Isten azt szeretné, hogy az egyháza egy család legyen, ahol törődünk egymással. Gondoskodhatunk egymásról úgy is, ha hálát adunk felebarátainkért és az áldásokért, melyeket ők jelentenek, vagy ha mellettük állunk a nehézségekben és próbákban. Túltekintve templomunk falain, elmondhatjuk a „háborús zónák” felé tartó embereknek, hogy nincsenek egyedül.
Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy megtartasz a próbákban. Segíts meglátnunk a körülöttünk élők fájdalmát és nehézségeit, és munkáld bennünk a segítségnyújtás lelkületét! Ámen.
Hogyan tudok Isten vezetésével mások szükségein enyhíteni?
Andy Baker (Tennessee, USA)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]