2020. május 11., hétfő

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ferenc – francia-latin eredetű; jelentése: francia.

 [/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív, ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont akármilyen boldog fekvésű legyen is egy ország, bármily szabadságokkal bírjanak is lakosai, lassan-lassan mégis rabigába görbed, ha romlott a tiszta erkölcs s polgári erény nem fénylik többé.”

Széchenyi István

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c66e-27f0″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Mezey József (Kisléta, 1823. május 11. – Budafok, 1882. szeptember 8.). Festőművész, költő. Szabolcs megyei szülőfalujából gyerekkorában a Bereg megyei Miszticére költözött. Apja gazdatiszt volt, majd kincstári Sókör-lovag. Már gyerekkorában szívesen rajzolt, a helybeli orosz templom képeit másolgatta. Máramarosszigeten, majd Szatmáron tanult. 14 éves korában írt regényét kéziratban olvasták, de alakalmi színművet és pásztorjátékot is írt.  A bölcsészeti tanfolyamot kitűnőre végezte, de mivel apja meghalt, tanulmányait nem folytathatta. Mérnöki irodában dolgozott, majd nevelősködött. Feltehetően Szatmáron ismerkedett meg Petőfi Sándorral, aki később barátja lett. Petőfiről készített arcképe 1879-ben a Vasárnapi Újságban is megjelent, jelenleg az MNM Tört. Arcképcsarnokában van. 1848-ban Bem táborában harcolt tüzérhadnagyként. A szabadságharc bukása után Nagybányán húzta meg magát. 1850-ben ment először Pestre, Marasztoni műhelyében tanulmányozta a nagy mesterek műveit. Markó Károly volt a példaképe.

Egyházi képeket festett a szatmári egyházmegye és a rutén vidék egyházai számára. Mintegy ötven oltárképet festett, azon kívül számos táj-és életképet. 1857 őszének elején Munkácsra ment. Ekkor festette meg a nagylucskai templom több kisebb képét. A munkácsi templom számára Szent Jánost  és Máriát ábrázoló oltárképet, a felsőschönborni és a szerednyei templomba két-két képet, Tövisfalvára egy Szentháromság oltárképet, a beregardói templomba egy Szent Imre-képet készített. Több arcképet és tájképet is festett.

Kiújuló szembetegsége folytán egyre romlott a látása. Szeme világának elvesztése véget vetett művészi pályájának.

Nevét leginkább a szabadságharc kiemelkedő alakjairól festett portréi tették ismertté.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

  • Pálóczi Horváth Ádám, költő, hagyománygyűjtő (1760), sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki. Németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, a vallási vitákban a tolerancia álláspontját képviselte, szót emelt a nők választási joga érdekében.
  • Márk Tivadar jelmeztervező születése (1908). 1936-tól az Operaház vezető jelmeztervezője volt.
  • Rajnay Gábor színész (1885), főként komikus szerepekben nyújtott minden ízében elsőrangú alakításokat.
  • József a német nyelvet teszi hivatalossá Magyarországon, az oktatásban három év alatt kell áttérni a német nyelvre (1784)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c66e-27f0″][vc_column_text]

VASSAL FORMÁLJÁK A VASAT

Igyekezz kipróbált emberként megállni Isten előtt, mint aki nem vall szégyent a munkájával, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét. (2Tim 2,15)

Az elmúlt tanévben egy kolléga – és egyben barát – megkeresett, és azt javasolta, hogy tartsak bibliaórát a tanároknak. Némi gondolkodás és imádság után elhatároztam, hogy e-mailt írok a tanároknak és munkatársaknak, és meghívom őket bibliaórára a termembe keddi és pénteki napokon tanítás előtt. Fogalmam sem volt, mire számítsak. Keddenként Jakab levelét, péntekenként a Filippiekhez írt levelet tanulmányoztuk.
A Példabeszédek könyve azt mondja: „Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.” (Péld 27,17). Beletelt néhány alkalomba, mire bizalmi légkör alakult ki, de felfedeztük, hogy bibliatanulmányozás közben, ahogy együtt tanultunk, barátokká lettünk. Készek voltunk megosztani másokkal nehézségeinket. Meghallgattuk egymást. Imádkoztunk, és biztattuk egymást, és ha valaki nem tudott eljönni, érdeklődtünk utána. Isten valóban munkálkodott közöttünk, bátorítva bennünket igéjén és társainkon keresztül. Mindenekelőtt segített, hogy tanuljunk jobban bízni a Szentlélek munkájában az egymással, a diákjainkkal és az Istennel való kapcsolat terén.

Imádság: Drága Atyánk, hálát adunk a Bibliáért. Segíts, hogy olvasása által növekedjünk, és másokkal együtt hűségesen tanulmányozzuk azt! Ámen.

A bibliatanulmányozás segít fejlődni az Istennel és emberekkel való kapcsolatomban.
Michael W. Martin (Észak-Karolina, USA)

IMÁDKOZZUNK A BIBLIATANULMÁNYOZÓ CSOPORTOKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c66e-27f0″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Boldog Salkaházi Sára vértanú

1899. május 11-én született Kassán. 1929-ben belépett a Szociális Testvérek Társaságába, ahol fogadalmakkal teljesen Istennek szentelte életét. Örökfogadalmi mottója: Alleluja! Ecce ego, mitte me! – Alleluja! Itt vagyok, engem küldj! Krisztus iránti szenvedélyes szeretete fejeződött ki nagylelkű apostoli buzgóságában. Sokirányú szociális, mozgalmi és írói tevékenységet folytatott. Részt vett az üldözöttek mentésében a II. világháború idején. 1943-ban tudatosan felajánlotta életét a Társaságért, különösen a gyengékért, betegekért, azon esetre, ha egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldözése következne be. 1944. december 27-én elhurcolták és menekítettjeivel együtt a Dunába lőtték.

A boldoggá avatási dekrétumot – amelyet XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írt alá – Erdő Péter bíboros prímás érsek 2006. szeptember 17-én Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren ünnepi szentmise keretében hirdette ki.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]