Kárpátalja anno: Kossuth Lajos hetyeni hat holdja

Balla László 1962-ben írt a Naptár című kalendáriumban arról, hogy Kossuth Lajos hat hold földet birtokolt Hetyenben, bár ő maga sohasem volt a faluban, s földjét sem művelte.

Hogyan került mégis hozzá hat hold hetyeni föld? Ennek igen egyszerű politikai oka volt.

Az 1848/49-es szabadságharc bukása után Kossuth emigrációban élt, ám továbbküzdött a magyar nép szabadságáért. Összeköttetésbe lépett számos európai uralkodóval, megalapította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot és a Magyar Légiót. Honfitársai eközben otthon néma ellenállással küzdöttek a Habsburgokkal szemben.

Amikor 1867-ben létrejött a kiegyezés a Magyar Királyság és az Osztrák Birodalom között, Kossuth élesen bírálta azt, s továbbra is teljes függetlenséget akart a magyar népnek.

Céljait leghatékonyabban úgy érhette volna el, ha visszatér Magyarországra, s országgyűlési képviselőként részt vesz a politika irányításában.

Ehhez azonban vagyonra volt szüksége, amit az 1874-es választójogi törvény feltételül szabott a képviselőválasztáskor: a földtulajdon mellett megfelelő nagyságú föld-, ház- és jövedelemadóval lehetett szavazati joghoz jutni. A vagyoncenzusok közül a földbirtok volt a legfontosabb.

Éppen ezért 1874. december 9-én Csanády Sándor hetyeni földbirtokos hat hold földet íratott Budapesten Kossuth Lajos nevére, hogy ha az egykori kormányzó visszatérne a száműzetésből, vagyonnal rendelkező személyként felvehessék a képviselőjelöltek listájára.

1874. december 19-én a hetyeni 138. számú telekjegyzőkönyv B. lapján be is jegyezték a tulajdonjogot Kossuth nevére.

Kossuth azonban sohasem tért vissza szülőföldjére. 1880-ban pedig a hetyeni földet visszaadta eredeti tulajdonosának.

Marosi Anita
Kárpátalja.ma