Az MKP elítélte Esterházy János kassai mellszobrának megrongálását
Az eset szombatra virradóra történt. Ismeretlen tettesek piros festékkel kenték össze a mellszobrot és annak talapzatát. Az incidenst más szlovákiai pártok, vagy közéleti tényezők eddig nem kommentálták. A szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását március 14-én állították fel a Csáky-Dessewffy palota udvarán, amely a kassai Major család tulajdonában van.
Szlovákiában ez Esterházy János negyedik mellszobra. Az előzőek Búcson (2005), Királyhelmecen (2007) és Ipolynyéken (2009) állnak. A közelmúltban Esterházy-emléktáblát lepleztek le Nyitraújlakon, a gróf szülőfalujában. A kassai Esterházy János emlékünnepséget a Kassai Polgári Klub és a helyi Major család szervezte meg közös erővel. Mintegy kéttucatnyi szélsőséges szlovák zászlót lobogtatva bekiabálással és énekléssel zavarta az ünnepséget. Peter Kalmus kassai képzőművész megpróbálta toalettpapírba csomagolni a mellszobrot, amit a részvevők megakadályoztak. Kalmus a dulakodás közben a földre esett, de semmi baja nem történt.
A kassai Esterházy-mellszobor felállítása ellen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) ismételten tiltakozott, míg Richard Rasi, a város főpolgármestere egyet nem értését fejezte ki. Rasi kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a városban olyan történelmi személyiségeknek állítsanak emléket, akik megosztják a közvéleményt. Kassa intézkedéseket foganatosít annak érdekében, hogy a jövőben ennek elejét vegye.
A Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének hivatalos állásfoglalása szerint nem felel meg a valóságnak, hogy Esterházy János bosszú áldozatául esett és a háború utáni elítélése törvénytelen volt. „Esterházy, mint kisebbségi politikus az I. Csehszlovák Köztársaság idején tartósan a csehszlovák állam és annak demokratikus berendezkedése szétverésén munkálkodott. E cél érdekében nem csak a budapesti kormánnyal, de a náci németekkel is hírszerzői együttműködést folytatott” – olvasható az állásfoglalásban.
Szlovákiában ez Esterházy János negyedik mellszobra. Az előzőek Búcson (2005), Királyhelmecen (2007) és Ipolynyéken (2009) állnak. A közelmúltban Esterházy-emléktáblát lepleztek le Nyitraújlakon, a gróf szülőfalujában. A kassai Esterházy János emlékünnepséget a Kassai Polgári Klub és a helyi Major család szervezte meg közös erővel. Mintegy kéttucatnyi szélsőséges szlovák zászlót lobogtatva bekiabálással és énekléssel zavarta az ünnepséget. Peter Kalmus kassai képzőművész megpróbálta toalettpapírba csomagolni a mellszobrot, amit a részvevők megakadályoztak. Kalmus a dulakodás közben a földre esett, de semmi baja nem történt.
A kassai Esterházy-mellszobor felállítása ellen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) ismételten tiltakozott, míg Richard Rasi, a város főpolgármestere egyet nem értését fejezte ki. Rasi kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a városban olyan történelmi személyiségeknek állítsanak emléket, akik megosztják a közvéleményt. Kassa intézkedéseket foganatosít annak érdekében, hogy a jövőben ennek elejét vegye.
A Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének hivatalos állásfoglalása szerint nem felel meg a valóságnak, hogy Esterházy János bosszú áldozatául esett és a háború utáni elítélése törvénytelen volt. „Esterházy, mint kisebbségi politikus az I. Csehszlovák Köztársaság idején tartósan a csehszlovák állam és annak demokratikus berendezkedése szétverésén munkálkodott. E cél érdekében nem csak a budapesti kormánnyal, de a náci németekkel is hírszerzői együttműködést folytatott” – olvasható az állásfoglalásban.