„Pártpreferenciák, választói magatartás, politikai attitűdök a 73. számú választási körzet magyar szavazóinak körében”

A nemzeti kisebbségben élők számára alapvető fontossággal bíró kérdés a magmaradásuk. A kisebbségek megtartásában vagy asszimilálásában elsősorban az adott állam a fő faktor, mely politikájában követheti az európaiságot jelentő utakat, megteremtve a kisebbségi lét megmaradásához és fejlődéséhez szükséges feltételeket, vagy többségi nemzetállamot építve elvetheti az ezen irányú lehetőségeket. Fontos kérdés, hogy az adott államban élő kisebbség tud-e és képes-e az ország rendszerének szerves részévé válni úgy, hogy nemzeti alapon szerveződik, részt vesz a választásokon és ellátja érdekeinek képviseletét azáltal, hogy bekapcsolódik a döntéshozatalba.
A kárpátaljai magyarság az eddig megtartott valamennyi ukrajnai választáson részt vett és a magyar érdekek képviseletére parlamenti és helyhatósági szinteken saját jelölteket állított. Az ukrán választási rendszer az ország függetlenné válása óta többször változott. Ezen változások különbözőképpen hatottak az országban élő nemzeti kisebbségek érdekérvényesítő esélyeire. A többségi- és a vegyes választási rendszerben a választási körzetek kialakításakor többnyire figyelembe vették a nemzetiségi viszonyokat, így lehetőség nyílt a kárpátaljai magyarság számára is a parlamenti jelenlétet biztosítani azáltal, hogy magyar többségű egyéni választókörzetet alakítottak ki a tömb magyar vidéken. Az arányos választási rendszerre való áttérés érintette a legsúlyosabban a nemzeti kisebbségek helyzetét, hisz a törvényben meghatározott 3%-os bekerülési küszöb elérése a 46 milliós országban olyan szavazati arány elérését feltételezte, amit az oroszok kivételével egyetlen nemzeti kisebbség sem tudott biztosítani, többek között a megközelítőleg 150 ezres kárpátaljai magyarság sem.
Az ukrán választási rendszer megváltoztatására legutóbb 2010-ben került sor. A vegyes rendszerre való visszatérés kedvezően hathatott volna a magyarság érdekérvényesítő esélyeire is, hisz egy magyar többségű választási körzet kialakításával lehetőség nyílt volna a parlamenti képviselet visszaállítására. A várakozásokkal ellentétben azonban nem lett Kárpátalján magyar többségű választókörzet kijelölve. A tömbben élő magyar lakosságot három különböző körzetbe osztották szét, ahol mindegyikben kisebbséget alkotnak. A körzethatárok megállapításával ismét bebizonyosodott és tapasztalhatóvá vált, hogy az európai kultúrkörhöz való tartozással járó kisebbségek iránti pozitív attitűdök és azok következményei, a nyugati demokráciák gyakorlatában megvalósuló, az etnikai megmaradást és fejlődést biztosító többletjogok továbbra sem észlelhetőek Ukrajnában.
Annak ellenére, hogy nem lesz magyar többségű választókörzet Kárpátalján, várhatóan mindkét magyar párt részt fog venni valamilyen formában a választásokon. Az is kijelenthető, hogy a magyar szavazatokat az ukrán politikai pártok és jelöltjeik is megpróbálják majd begyűjteni különböző ígéretekkel, eszközökkel. Hogy miként fognak szavazni a magyarok, azt a választások végén tudjuk meg, mindesetre egy bizonyos a politika meglehetősen sokdimenziós tevékenység, mely egyaránt magába foglalja a politikacsinálók (pártok, politikusok, kormányzati szervek) tevékenységét, a választópolgárok véleményét és a médiát. A politikai folyamatok megértéséhez komplex vizsgálatra van szükség, ahol elengedhetetlenül szükségessé válik a politikai folyamatokban részt vevő valamennyi szereplő és tényező megvizsgálása valamint egymásra való hatásuknak elemzése. Bár a választások eredményére nézve nehéz egyértelmű előjelzéseket adni, hisz számos tényező befolyásolhatja annak végeredményét – Ukrajna esetében különösen fontos tényező az elmúlt húsz évben számos alkalommal alkalmazott különböző választási csalások, szavazatok tömeges megvásárlása, stb., ami nem minden esetben tükrözte a közakaratot – de mindenképp fontos és szükséges lehet a közvélemény állapotának felmérése, hisz az állapotok dokumentálásán túl üzenetet is hordoznak magukban és közvetítenek a pártok és politikusok felé egyaránt.
A Lehoczky Tivadar Intézet 2012 májusában főiskolai hallgatók bevonásával közvélemény-kutatást végzett: „Pártpreferenciák, választói magatartás, politikai attitűdök a 73. számú választási körzet magyar szavazóinak körében” címmel. A körzethez tartozó magyar településeken összesen 550 főt kérdeztek meg. A felmérésben a legmagyarabb választási körzetben a közelgő ukrajnai parlamenti választások kapcsán a politikára irányuló véleményeket kutatták, így a kutatás tárgyát képezte a magyar lakosság általános választói magatartásának és a politikai aktivitásának feltérképezése, a pártok, politikusok, közéleti személyiségek megítélése és értékelése. A felmérés céljai között szerepelt a kárpátaljai magyarság politikai attitűdjének megismerése, feldolgozása és kimutatása a kapcsolódó magyar érdekvédelmi szervezetek/pártok, a KMKSZ/KMKSZ UMP és az UMDSZ/ UMDP valamint az ukrajnai pártok irányába.
A kutatás elvégzését az is indokolta, hogy az elmúlt húsz évben nem készült olyan komplex reprezentatív felmérés, mely a magyarság körében a politikai közvélemény feltárására koncentrált volna.
A kutatás, az ország egy kis szegmensének tapasztalatai alapján deduktíve enged következtetni a nevezett nemzeti kisebbség választói viselkedésének egészére is.
A felmérés eredményei az intézet honlapján, az alábbi linken érhető el: http://www.lehoczkyintezet.uz.ua/kutatasok/pol_felmeres/politikai_felmeres_2012_kutatasi_beszamolo.pdf