Járdányi Pál emlékezete – A híres zeneszerzőről, népzenekutatóról a Hajnaliban

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora szeptember első hetében Járdányi Pálra emlékezik. Az érdeklődők az Utolsó Óra gyűjtéssorozatának felvételeiből hallhatnak válogatást.

A Kossuth Rádió „Hajnali” – Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora szeptemberi első adássorozatát Járdányi Pálnak, a II. világháború utáni két évtized egyik legnagyobb hatású magyar zeneszerzőjének és népzenekutatójának szenteli.

Járdányi Pál 1920. január 30-án, Paulovics Pálként látta meg a napvilágot Budapesten. Vezetéknevét csak tizennyolc évesen változtatta meg. Muzikalitását szüleitől örökölte, aki fiukat nyolcéves korában íratták be zeneiskolába, tehetsége már ekkor megmutatkozott. Járdányi Pál ifjú korára az inspiráló családi háttér mellett a ciszterci rend budapesti Szent Imre Gimnáziumában eltöltött évek voltak legnagyobb hatással. Közben zeneszerzést is tanult, és az első, általa gyűjtött népdalokat is ekkor jegyezte le. A kitűnő érettségit követően a Zeneakadémia hegedű-zeneszerzés szakára került, de zenetanulmányai mellett beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajz szakára is. Doktori dolgozatát a kidei magyarság világi zenéjéből írta, amely népzenekutatásunk egyik első tudományos igényű monográfiája.

Járdányi Pált 1946-ban nevezték ki zeneakadémiai tanárrá. Kezdetben zeneszerzést, zeneelméletet, majd szolfézst és népzenét is tanított, és Kodály Zoltán első számú helyettesének számított. Két évvel kinevezése után Kodálytól tudományos megbízatást kapott, és bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának nagyszabású népdalrendszerező- és közreadó munkálataiba.

Zeneszerzőként is termékeny volt ebben az időszakban. Leghíresebb szerzeménye, a Vörösmarty-szimfónia nemcsak közönségsikert és nemzetközi elismertséget hozott számára: 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Járdányi fiatal kora óta szenvedélyesen nyomon követte a külvilág, a politika eseményeit, és az 1956-os forradalomban is aktív szerepet vállalt. A forradalom leverése után Kodály közbenjárására ugyan nem vonták felelősségre, de az Akadémiáról 1959-ben elbocsátották. Ettől fogva minden erejét népzene-tudományi tevékenységének szentelte. Korszakalkotó tudományos munkájának tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála vetett véget 1966. július 29-én.

A műsort követők az Utolsó Óra gyűjtéssorozatának felvételeiből hallhatnak válogatást.

Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Pénzes Géza

Műsorvezető: Pénzes Géza

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

Csermák Zoltán