A kereset fele megy élelmiszerre

A férfiak 30, a nők 25 százaléka nem éri meg a nyugdíjkort.
Statisztikai adatok szerint az ukránok átlagkeresetük 53 százalékát költik élelmiszerre, ugyanannyit, mint az olyan szegény országok polgárai, mint Etiópia, Kongó, Peru. Összehasonlításképpen megemlíthetjük, hogy az Európai Unió országaiban az átlagos családok költségvetésében az élelmiszerekre fordított kiadások csak az átlagkeresetek 20 százalékát teszik ki, Nagy Britanniában pedig 10, Németországban 12, az Egyesült Államokban pedig alig 7 százalékát.

Általában az ukránok naponta csak közel 40 gramm fehérjét fogyasztanak, a szükségesnek csupán a felét. Étrendjükben kevés a sajt, a tej, a hal. Többé-kevésbé elegendő vagy a szükségesnél több zöldségfélét fogyasztanak, mivel ezek aránylag olcsók a piacon. A kiegyensúlyozatlan étrend sajnos különböző betegségeket okoz, a helytelenül táplálkozók elhalálozási aránya jóval magasabb, mint az átlagos embereké.

A Stockholmi Carolin Egyetem tudományos munkatársai szerint a helytelenül táplálkozók között az elhalálozási kockázat átlagosan 21 százalékkal magasabb, sőt 27 százalékkal haladja meg a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát is.

Nem kisebb figyelmet érdemel az élelmiszerek minősége. „Ukrajnában még mindig a régi szovjet szabványok vannak érvényben – írja Maria Liszenko, az Egészség Társadalmi Szervezet tagja. – Ezek a szabványok ugyan alapjában véve nem rosszak, csakhogy az ukrán termelők úgynevezett kiskapukat keresnek és találnak a törvénykezésben, az élelmiszerek minőségét ellenőrizni hivatott intézmények tevékenysége pedig messzemenően nem tökéletes.”

Az Állami Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hivatalos adatai szerint Ukrajnában a kolbászféleségek 97 százaléka szintetikus anyagokat és különböző színezékeket tartalmaz. És ez más élelmiszerek esetében is így van. A termelők meggondolatlanul különböző vegyi anyagokat adagolnak az élelmiszerekhez, ezekkel próbálják megakadályozni például a tejtermékek megsavanyodását, a húsfélék megromlását. A kolbászfélék, különösen a virsli, például őrölt bőrt és csontot is tartalmaz.

Igaz, az Európai Unió országaiban is alkalmaznak bizonyos megengedett mértékben ilyen adalékokat, de ott kötelező feltüntetni a termékek csomagolásán azoknak az úgynevezett E-kódját. Ukrajnában ezt az egész világon elfogadott szokást úgy próbálják megkerülni, hogy ha például az élelmiszer nátrium glutaminátot tartalmaz, akkor a címkéjén adalékként „ízesítő anyag” megjegyzést tüntetnek fel.

Ugyancsak az Állami Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hivatalos adatai szerint az élelmiszerek túlnyomó többségében olyan összetevőket találnak, amelyeknek nem lehetne ott a helyük. Így például a tejben, teavajban, kemény sajtokban és tejfelekben növényi zsiradékot találnak, a kolbászfélékben, virslikben pedig szójababot, különböző színezékeket és tartósító szereket. Tavaly a felügyelőség 200 tonna tejterméket ellenőrzött, melyek 35 százalékát kénytelen volt kiselejtezni. Nem volt kevesebb az értékesítéstől eltiltott áru a hústermékek között sem, 400 tonna ellenőrzött hús 36 százalékát selejtezték ki. A kolbászfélékben több volt a megengedettnél a nedvességtartalom és a keményítő, többségük nem felelt meg a mikrobiológiai követelményeknek.

Már régen a Legfelső Tanács asztalán fekszik az élelmiszerek biztonságát szavatoló törvények módosításáról szóló törvénytervezet, amely az eddiginél szigorúbb követelményeket állítana az élelmiszerek minősége és biztonságosabbá tétele elé, fokozná a termelők felelősségét a szabványok megszegéséért. Többek között 75–90 nem adóztatott havi keresetnek megfelelő (1200–1500 hrivnya) bírsággal büntetnék azokat, akik az emberek egészségére káros élelmiszereket hoznak forgalomba, komolyabb szabálysértések esetében pedig akár 2–5 évi, halálos kimenetelű mérgezések esetében pedig 5–10 évi börtönbüntetéssel is sújthatnák őket. Sajnos azonban a parlamenti képviselők a törvény megvitatását és elfogadását már több esetben elhalasztották. Nyilvánvalóan nem véletlenül! Honatyáink között ugyanis nem kevesen vannak, akik az olyan termelők érdekeit képviselik, akik számára előnytelen lenne az élelmiszerek minősége ellenőrzésének megszigorítása.

Ezeknek a manipulációknak a kárát a fogyasztók tapasztalják. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Ukrajnában a férfiak 30, a nők 25 százaléka nem éri meg a nyugdíjkort, az átlagos életkor pedig jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió bármelyik országában.

Forrás: Kárpátinfo/Posztinfo