„Az elitek minősége összefügg a demokrácia minőségével”
Immár könyv formájában is hozzáférhető annak az átfogó kutatásnak az eredménye, amely a magyarországi politikai, gazdasági és kulturális elit mellett a Szlovákiában és Romániában élő magyar kisebbségek elitcsoportjait vizsgálta.
A tizenhét tanulmányt tartalmazó Elitek a válság korában című kötet szerkesztői több mint 3500 befolyással bíró személyiséget kérdeztek meg a könyv készítésekor.
Két akadémiai társadalomkutató intézet, az és az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet együttműködéséből született meg az Elitek a válság korában című kötet, amely tizenhét tanulmányával eddig nem ismert összefüggések megismerésére és összehasonlításokra ad lehetőséget.
A több mint ötszáz oldalas kiadvány írói, szerkesztői a 2009-ben és 2010-ben, 3568 elithez tartozó megkérdezésével gyűjtött adatokból kiindulva mutatják be a többi közt a gazdasági, a politikai, a kulturális és a hazai kisebbségi elit társadalmi mobilitását, kulturális és anyagi tőkéjét, de képet adnak a vezetők és befolyással bírók társadalmi szerepvállalásáról is. Ahogy Valuch Tibor, az Akadémia doktora, az MTA Politikatudományi Intézet (PTI) kutatója a könyv ismertetésekor kiemelte, a kisebbségek átfogó kutatása a magyar társadalomtudomány másfél évtizedes hiányossága. A precíz adatkezeléssel tárgyszerű értékelést nyújtó, tudományosan megalapozott munka ezt a hiátust pótolja a kisebbségi vezetők és befolyással bírók esetében. Készítői a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi elitet is vizsgálták, lehetőséget adva a két szomszédos országban élő politikai és gazdasági elit összehasonlítására.
A gazdaság, a politika és a kultúra alakítóinak kutatása több mint két évtizedes múltra tekint vissza. Az első felmérés még 1988-ban, az akkori szocialista állami vezetők és befolyással bírók jövedelmi helyzetét, iskolázottságát, származását és világlátását vizsgálta. A kutatók azóta több alkalommal is rögzítették az adatokat, így mára az elit történeti alakulása is nyomon követhető. Kimutatható például, hogy az erdélyi gazdasági eliten belül megnőtt a fiatal technokraták szerepe, a politika pedig foglalkozássá vált, és nem küldetéstudattal bírók feladatává – hívta fel a figyelmet néhány, az elmúlt húsz évben bekövetkezett változásra Valuch Tibor.
– Az elitek minősége összefügg a demokrácia minőségével – mutatott rá a befolyással bírók szerepének fontosságára Boda Zsolt, a PTI kutatója, hozzátéve, hogy a vállalatok foglalkoznak az egyes munkavállalóik, az egyének szerepének fontosságával, a közpolitikai vizsgálatok azonban eddig nem fektettek hangsúlyt az egyes emberek, például a főosztályvezetők befolyásának vizsgálatára. A kutató szerint a kiadvány „nem fest hízelgő képet” a politikai elitről, amely – mint mondta – részben nincs tisztában saját szerepével: sokan az anonim kérdésfeltevéskor nem válaszoltak például azokra a kérdésekre, amelyek a gazdaságról, a piacról vallott nézetüket firtatta. A politikai elithez tartozók többször ellentmondásos válaszokat adtak, és megkérdezésükkor az is kiderült, hogy hiába olyan mélyek a politikai törésvonalak, a politikai vezetők és befolyással bírók valójában homogén csoportot alkotnak, az egyéni értékválasztásuk nem tükrözi a megosztottságot. Boda Zsolt különösen figyelemre méltónak találta azt az adatot, hogy a politikai elit szerint az ügyek alakulásában a legerősebb befolyása az ország egyik legnagyobb bankja felső vezetőjének van, aki a válaszok szerint nagyobb érdekérvényesítő szereppel bír, mint egy miniszter.
– A társadalom vezető rétegéhez tartozók zárkózottabbak, intoleránsabbak, mint tíz évvel ezelőtt voltak, a felmérés készítői sok nehézséggel találták szembe magukat a több ezer ember megkérdezésekor – mondta Kovách Imre, a kötet szerkesztője, a kutatás vezetője. A statisztikák puszta ismertetésén túlmutató tanulmányok, a kutatás eredményei a válság miatt különös hangsúlyt kapnak, megtudható belőlük, hogy az egyes vezető csoportok alkalmasak-e a válságból való kilábalás útjainak megtalálására. (Az adatfelvételt a 2010-es választások előtt végezték, az utólagos vizsgálatok szerint a megkérdezettekhez tartozók köre mintegy 30 százalékban cserélődött ki azóta.)
A nemrégiben az MTA Szociológiai Intézet vezetőjévé kinevezett kutató szerint a kiadvány, amely bemutatja a többi közt az adatfelvétel módszertanát, az elitkutatás előzményeit, tananyagként is megállja a helyét a társadalomtudományokkal foglalkozó hallgatók számára. Kovách Imre ugyanakkor sorra vette azokat a területeket, amelyeket a tanulmányok nem érintenek, így egy jövőbeli kutatás témái lehetnek: az eliten belüli kapcsolati hálók feltárása vagy a társadalom felső rétegéhez tartozók életmódjának feltárása.
A kutatósról a készítők Magyarországi elitek – kisebbségi magyar elitek címmel 2010 decemberében konferenciát rendeztek, amelyről itt olvashat.