Magyar akadémikusok kapták a növényi molekuláris biológia legjelentősebb díját
Kondorosi Éva az MTA levelező tagja, valamint férje, a tavaly elhunyt Kondorosi Ádám kapta megosztva az International Society – Molecular Plant-Microbe Interactions (Molekuláris Növény-Mikroba Kölcsönhatás Nemzetközi Társaság, IS-MPMI) nemzetközi kitüntetését. Az elismerést Kondorosi Éva vette át Kiotóban, a szervezet XV. kongresszusán.
Kondorosi Éva és Kondorosi Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia egykori rendes tagja a hazai növényi molekuláris biológia iskolateremtő alakja, eredményeiket számos alkalommal elismerték: Mindketten megkapták a Széchenyi-díjat, Kondorosi Évát pedig két évvel ezelőtt külföldi tagjai közé választotta az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája is.
Kondorosi Éva a növényi fejlődésbiológia területén elért eredményei után azzal a kutatásával szerzett nemzetközi hírnevet, amelynek keretében munkatársaival együtt bebizonyította, hogy a baktériumok is képesek a növényi sejtekben termelődő antimikrobiális, vagyis „mikrobaölő” kis fehérjék, a peptidek hatására differenciálódni.
Kondorosi Ádám megalapításától kezdve az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének munkatársa volt. Ő alakította meg és vezette hosszú időn át azt az eredményes kutatócsoportot, amely a növény-baktérium nitrogénkötő szimbiozis molekuláris alapjait vizsgálja. Nemzetközi elismertségét mutatja, hogy 1989-ben a francia Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) őt bízta meg egy új növénytani intézet elindításával és igazgatásával.
A Molekuláris Növény-Mikroba Kölcsönhatás Nemzetközi Társaság július végi kongresszusán, amelyet a japán Kiotóban rendeztek, a rhizobium-növény szimbiózis területén elért kiemelkedő eredményeikért és a baktériumok növényi faktorok által irányított differenciálódásának felfedezéséért megosztva Kondorosi Évának és posztumusz Kondorosi Ádámnak ítélték oda a tudományterület legrangosabb díját.
A magyarországi növényi molekuláris biológia hagyományát Kondorosi Éva az Európai Kutatási Tanács ERC Advanced Grant támogatásával az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatott kutatásaival viszi tovább.
Forrás: mta.hu