Csúzlival mentünk tankok ellen
A KMKSZ megyei elnöksége részéről Kovács Miklós elnököt és Brenzovics László alelnököt, valamint a küldötteket Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte, aki beszámolt az elmúlt ciklus eredményeiről és kudarcairól. A tavaly októberi helyhatósági választások kapcsán az elnök elmondta, hogy bár a középszintű szervezet eredménye az azelőtti választással összehasonlítva nem volt rosszabb, ugyanakkor az új, vegyes rendszer következtében ezek a szavazatok nem bizonyultak elegendőnek, hogy képviselőt juttassanak a járási tanácsba. Munkács városában egy képviselőt sikerült bejuttatni a városi tanácsba (legutóbb két fő jutott be). „Az embereket mi pusztán a becsület szavával, a nemzeti tétre rávilágítva próbáltuk megnyerni az ügynek. Reménytelen küzdelmet vívtunk. Mintha csúzlival mentünk volna a tankok ellen. De mi mégis megpróbáltuk, és azoknak, akik felvállalták ezt a munkát, csak köszönet jár.”
Elhangzott, hogy a járási szervezet taglétszáma 5526 fő, ami 365 taggal kevesebb az elmúlt évinél. Szigorították a tagfelvételt is. A támogatói nyilatkozatokkal 2008. augusztus 1-jén kezdődött munka kapcsán Gulácsy Géza elmondta: a körzetből eddig 4321 ilyen ajánlást továbbítottak, ebből az elmúlt évben 2005 embernek adtak ki támogató nyilatkozatot, melyekből 237 a történelmi egyházakhoz köthető.
A KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete az alapszervezeteit pályázatok benyújtásával is segítette. A munkácsi magyar könyvtárban ablakcserére került sor. Felújították a szernyei házasságkötő termet. Táncruhákat vásároltak az izsnyétei, valamint a fornosi iskolások részére. A munkácsi nyugdíjasklub felszerelésre és rendezvények lebonyolítására kapott támogatást. A csongori iskolában a vízvezetékrendszer felújítása vált lehetővé. Munkácson a magyar iskolában elkezdték a mosdó, valamint folytatták az épület külső homlokzatának javítását. Teljes felújításra került a járási iroda. Tovább folytatódott a teleházprogram: a teleházak részére biztosították a működési költségeket, erre idén is pályázatot adtak be. Több teleház további berendezéseket is kapott. A falunévtábla-program keretében Izsnyétén, Szernyén, Csongoron és Barkaszón avattak kétnyelvű falutáblát, s a közeljövőben készülnek erre Beregrákoson. Munkácson Sáfáry László költő szülőházán új emléktáblát avattak, s megszervezték Szakács Gábor rovásírás-kutató kárpátaljai előadókörútját. Gulácsy Géza elmondta még, hogy a szovjet érában eltüntetett I. világháborús munkácsi katonatemetőben az ott nyugvó elesett katonák tiszteletére emléktáblát szeretnének állítani az elhunytak neveivel.
Végezetül elhangzott, hogy a körzet alapszervezetei a megyei rendezvényeken való aktív részvétel mellett 31 önálló rendezvényt szerveztek.
Kovács Miklós elnök a tavaly októberi választások kapcsán az elvégzett munkáról, a tanulságokról, valamint a kulturális szövetség feladatairól és a kárpátaljai magyarság kilátásairól beszélt. Mint mondta, a munkát elvégeztük, de silány lett a termés. „A földműves mire gondolhat ilyenkor? Azért nincs termés, mert nem szántottunk időben, vagy azért, mert elverte a jégeső, esetleg sovány volt a talaj? Bár a végeredményen mindez nem változtat, a jövő szempontjából fontos megválaszolni ezeket a kérdéseket – folytatta az elnök. – Ami a munkát illeti: azt becsülettel elvégeztük, dolgoztunk, próbáltuk tudatosítani az emberekben, mik a nemzeti érdekeik, s hogy összefogva ezért tegyenek is valamit. Az már nem a mi hibánk, hogy az elvetett mag terméketlen talajra hullott. De a munkát becsülettel elvégeztük, s ezért az ebben részt vevőket köszönet illeti.”
A jövőbeli feladatok kapcsán az elnök hangsúlyozta: „Érdekvédelmi szervezetként a mi feladatunk az, hogy a kárpátaljai magyarságot megszervezzük nemzetként, hogy elérjük azt, hogy az emberek felfogják végre, mik a tényleges érdekeik. Ez nehéz feladat, hiszen nemzetet építeni olyan emberekkel, akiknek a nagy része úgy tartja, hogy a nemzet irányában semmilyen kötelezettségük nincsen, nagyon nehéz. De mégis, becsületbeli ügy, hogy mi ezzel megpróbálkozzunk. Másrészt meg kell, hogy őrizzük a KMKSZ-t mint olyan szervezetet, mely a következő alkalomkor is ugyanúgy ki fog állni, és ugyanúgy becsülettel tenni fogja a dolgát a magyar ügyért, mint eddig.” Kovács Miklós nem titkolta, hogy az elkövetkező évek igen nehezek lesznek számunkra, hiszen magyarjaink egy része – hagyván magát megvásárolni – „kecskére bízta a káposztát”, azaz teljesen eladta jövője alakítását az ukrán politikának. Pozitívumként említette ugyanakkor a jelenlegi magyar kormánnyal fennálló stratégiai partnerséget, mely erős segítő kart jelent érdekeink érvényesítésében.
Brenzovics László beszédében szintén érintette a választásokat, elmondva: „A megyei adatokat figyelembe véve láthatjuk, hogy a magyar pártokra szavazók többsége mégis a KMKSZ-t tüntette ki támogatásával.”
Az alelnök Ukrajna nehéz gazdasági helyzete kapcsán a további nehézségekre figyelmeztetett. Ugyanakkor pozitívumként említette meg a határon túli magyarság irányába megváltozott magyar állami politikát, ami a kárpátaljai nemzetrész számára olyan lehetőséget tartalmaz, mint a magyar állampolgárság elnyerése. A KMKSZ alelnöke kitért annak veszélyes következményeire, hogy a magyar iskolákban ukrán osztályokat nyitnak, valamint az ukrán állami sajtóban zajló magyarellenes propagandára is.
Fakász Valéria, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolt a középszintű szervezet költségvetéséről, majd a hozzászólások következtek. Ezt követően került sor a tisztújításra, melynek során a tagság egyedüli jelöltként az elkövetkező három évre ismét Gulácsy Gézát választotta a járási szervezet élére. Az alelnöki posztokon sem történt változás: Gajdos Olga, Fodor István és Séra Gyula kapott ismételten bizalmat. Úgyszintén változatlan összetételű maradt a járási ellenőrző bizottság is, elnökévé ismét Fakász Valériát választották, tagjai pedig Barta Gabriella és Pallagi Diana.