Tengeri és asztali só: mi a különbség?
Sokan hiszik azt, hogy a tengeri só egészségesebb az asztalinál, mert természetes nátriumforrás. Valójában mindkét fajta jól jöhet főzésnél, ugyanakkor az is tény, hogy van közöttük különbség.
A feldolgozás során az asztali sóból elvesznek az olyan ásványi anyagok, mint a magnézium, a kalcium vagy a kálium, ugyanakkor a gyártók jóddal dúsítják, ami kiemelten fontos a pajzsmirigy hormontermeléséhez. A nátrium egy alapvető tápanyag, amelyet az emberek a hozzáadott sóból, illetve feldolgozott élelmiszerekből nyernek. Az orvosi ajánlások szerint azonban érdemes korlátozni a sófogyasztást, mivel a túl sok nátrium folyadékvesztéshez és szívbetegséghez vezethet, illetve nagyban hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához is.
Mi a különbség?
A tengeri sót a tengervíz elpárologtatásával nyerik, így valóban természetes nátriumforrás. Ezzel szemben az asztali só a sóbányákból származik, a bányászott sót pedig gyárakban alakítják finom kristállyá, hogy könnyen el tudjon keveredni az ételeinkben. A séfek egyes ételek elkészítéséhez jobban szeretik a durva szemű tengeri sót használni a textúrája miatt, egyesek pedig az erősebb íz miatt voksolnak erre a fajtára. Az viszont tévhit, hogy a tengeri só nátriumtartalma alacsonyabb az asztali sóénál. Az asztali só és a legtöbb tengeri só is körülbelül 40 százaléknyi nátriumot tartalmaz a súlyához képest.
Egy teáskanálnyi asztali sóban 2300 milligramm nátrium található. A tengeri só kristályai nagyobbak, így kevesebb kristály tesz ki egy teáskanálnyi mennyiséget – emiatt hiszik sokan azt, hogy kevesebb benne a nátrium. A nátriumra szüksége van az emberi szervezetnek, ezért nem szabad teljesen kiiktatni a táplálkozásból. Segít a vérnyomás szabályozásában, valamint az idegek és izmok megfelelő működésében is. Emellett a sejtfunkciók és a vér savegyensúlyának szabályozásához is nátrium szükséges.
A tudatosság a kulcs
Az asztali sóban található jód szintén alapvető tápanyag. Jódhiány esetén pajzsmirigybetegség alakulhat ki, a gyerekeknél pedig lelassulhat a fejlődés és a növekedés, illetve kognitív zavarok is megjelenhetnek. A tengeri sóban viszont nincsen jód, ellenben tartalmaz egyéb ásványi anyagokat – ugyanakkor ezek olyan kis mennyiségben találhatók meg benne, hogy a szükséges napi bevitelt inkább egészséges ételek fogyasztásával tudjuk megoldani.
Egyes ajánlások szerint a napi sóbevitel maximum napi 1500 milligramm lehet, más szakértők pedig 1500 és 2300 milligramm közötti mennyiséget javasolnak naponta. Mivel a 2300 milligramm nátrium egy teáskanálnyi sónak felel meg, az egészséges szintű napi bevitel igényel némi tudatosságot. Az viszont teljesen mindegy, hogy ezt a mennyiséget milyen sóval visszük be – de azt azért tartsuk szem előtt, hogy jóddal csak az asztali sót dúsítják.
Forrás: HáziPatika.com (https://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/tengeri_es_asztali_so_mi_a_kulonbseg/20191009151050)