Elkezdődött a versenyfutás a vakcináért
Az amerikai Pfizer és a német BioNTech hétfőn jelentette be, hogy a koronavírus elleni oltóanyaguk hatékonysága 90 százalék felett van az előzetes kísérleti eredmények alapján. A bejelentést sokan mérföldkőnek tartják a világon már több mint 1,3 millió áldozatot követő pandémia elleni küzdelemben. A két cég gyártókapacitásainak nagy részét, több mint 80 százalékát már le is kötötték a gazdag országok. Sokan attól tartanak, hogy a szegényebb országok nem jutnak megfelelő időben a védőoltásokhoz, az ár, a logisztika, és a körülmények tárolási követelmények miatt
Sajtóbeszámolók szerint a világ legiparosodottabb országai már lekötötték a Pfizer-BioNTech idei és jövő évi kapacitásait. A cég idén 50 millió, jövőre 1,3 milliárd oltóanyag előállítását ígérte.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok elsőként csapott le a szerre, amelytől mindenki áttörést vár.
Az EU előzetes megállapodást kötött 300 millió vakcina leszállítására, de az Egyesült Királyság, Japán, az Egyesült Államok is jelezte, hogy nagy tételben adta le „rendelését”.
Az amerikai egészségügyi tárca arra számít, hogy amennyiben a helyi gyógyszerfelügyelet (FDA) engedélyezi, akkor novembertől havonta mintegy 20 millió adag érkezhet az országba.
Nyáron a Trump adminisztráció 100 millió vakcina megvásárlásáról állapodott meg az amerikai-német céggel 1,94 milliárd dollár értékben.
Nagy-Britanniába még 2020 vége előtt 10 millió vakcinát szállíthat a Pfizer.
London a hivatalos bejelentés szerint 40 milliós adat szert vásárolna. Fejenként két dózissal számolva ez a lakosság felének elegendő oltóanyag, ezzel az Egyesült Királyság a világ élvonalába tartozhat.
Mi lesz a szegény országokkal?
A brit székhelyű Global Justice Now elemzésében arra figyelmeztetett, hogy az igazságtalan hozzáférés a Pfizer vakcinájához emberek ezreinek a halálához vezethet.
A Bill & Melinda Gates Alapítvány, amely jelentős összegekkel támogatja a vakcina kutatásokat, szintén arra a következtetésre jutott, hogy a szer méltányos szétosztásával mintegy 60 százalékkal lehetne csökkenteni a a koronavírushoz köthető halálozások számát a világon.
Amennyiben a vakcina döntő hányada a gazdag országokhoz kerülne, akkor ez a szám 33 százalék lenne, vagyis sokkal többen halnának bele a vírusba.
A szegény országok hozzáférését a már elérhető és a most még csak kísérleti fázisban lévő védőoltásokhoz az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által koordinált Covax névre keresztelt közös oltásbeszerzési programja hivatott segíteni. A nagyszabású terv célja, hogy 2021 végre a rászoruló országokba mintegy 2 milliárd védőoltást juttassanak el
A program által kínált kollektív finanszírozási modell egyben garanciát biztosít a gyártóknak a vakcinák előállítására mielőtt, azok végső engedélyezése megtörténne.
A 92 résztvevő ország eddig két milliárd dollárt ajánlott fel, de a sikeres működéshez további 5 milliárd dollárra van szükség 2021-ben.
Az Európai Unió már 500 millió dollárral támogatja a kezdeményezést, ezzel az egyik legnagyobb donornak számít.
A vakcina eljuttatása az érintettekhez logisztikai problémák sorát veti fel.
A gyéren lakott, vagy nehezen megközelíthető területeken az is nehézséget okozhat az ott lakóknak, hogy egy hónapon belül kétszer felkeressék az oltóközpontokat.
Sok afrikai országban gondot jelenthet az oltóanyag tárolása, amely -70 Celsius-fokos mélyfagyasztást igényel. Az oltási központokba történő kiszállítás után a vakcinát fel kell olvasztani, és öt napon belül fel kell használni, különben megromlik. Az egész procedúra jelentős költséggel jár és nagy kérdés, hogy ezt a fejlődő országok miből fedezik.
Az IMF előrejelzése szerint a koronavírus megközelítőleg 12 ezer milliárd dolláros veszteséget okoz a világgazdaságnak idén és jövőre.
Az Oxfam brit segélyszervezet számításai szerint a vakcina kutatásának, előállításának, valamint a Föld összes lakójának beoltásának együttes költségei sem haladják meg a 71 milliárd dollárt. Ez a pandémia negatív gazdasági hatásainak alig 0,6 százalékát teszi ki, vagyis elhanyagolható összegnek tűnik.
Forrás: hirado.hu