II. AMM tábor – az összetartozás szimbóluma!
A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás idén második alkalommal szervezett gyermektábort Böjte Csaba atya árvái számára Dunaszerdahelyen. A Felvidék.mának Aranyossy Szabolcs, a szervezet elnöke nyilatkozott.
Amikor tavaly úgy döntöttünk, hogy megszervezzük a tábort, még nem sejtettük, hogy ez nekünk mit fog adni. Pedig már a kezdeteknél is akadtak bírálóink, mint mindenkinek, akik valamit tenni próbálnak a magyarságért. Szóval ezek az akadékoskodó, a mindig háttérből okoskodó emberek a következőket mondták: „minek a táborra elkölteni a társulás pénzét, ezzel nem viszitek előre a magyar ügyet”, vagy: „miért nem a felvidékről hoztok hátrányos helyzetű gyermekeket, hiszen itt is van éppen elég stb”.
Meg kellett tapasztalnunk, hogy az emberek nem a jót, a nemes cselekedeteket nézik, sokkal inkább kötekedni szeretnek. Ez a mi társulásunk, és mi úgy döntöttünk, hogy az idén is Böjte Csaba árva és hátrányos helyzetű gyermekeit látjuk vendégül Székelyországból. A táborban 31 gyermek és 4 nevelő vett részt, a Gyergyó-medencéből, pontosan Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró és Gyergyóremete településekről. Akinek ez nem tetszik, az követve a példánkat szervezzen egy tábort, hiszen rászoruló gyermekből valóban sok van. Nem kell hozzá sok minden: egy elszánt társaság, pénz, telefon, autó, szabadság és KITARTÁS!
A tábor a lehető legsikeresebben zárult, a gyerekek rengeteg élménnyel gazdagodva térhettek haza. Ha jellemezni kellene táborunkat, talán jobb lenne idézni a gyerekeket, hogy ők hogyan vélekedtek az itt eltöltött időről: „a szeretet tábora”, „a földi paradicsom”, „egy kis mennyország”, „a magyar disneyland”. A legbeszédesebb talán a pénteki búcsúzás pillanata volt, amikor is szem nem maradt szárazon. A kis táborozóink sírtak, könnyeztek, ölelgettek…, nem akartak elmenni.
Na, de kezdjük az elején. Vasárnap kora délután érkeztek meg, közel 15 órás utazás után. Imre bácsi, a buszsofőr, már messziről hallatta a busz dudáját. Hétfőn a nádszegi római katolikus templomban vettünk részt Szentmisén, ahol a helyi közösség nagy szeretettel fogadott bennünket és rengeteg ajándékkal halmozták el a gyerkőcöket. A hab a tortán a mise utáni körhintázás volt… Utána a nagymegyeri termálfürdő vendégei voltak. A hétfőt egy kis augusztus 20-i megemlékezéssel zártuk.
A keddi napot a dunatőkési községi hivatal és polgármesterasszony jóvoltából a faluban töltöttük, ahol csónakázás, lovak simogatása, a vízimalom megtekintése, irodalomóra, bábszínház, kézműves foglalkozás volt programon.
Szerdán reggel Visegrád felé vettük az irányt, ahol az ősi fellegvárat néztük meg egy rendhagyó történelemóra keretében. Ezt követően, hogy fokozzuk a hangulatot, a helyi bobpályát „foglaltuk le”. Egy finom, magyaros ebéd elfogyasztása után már siettünk is haza, hiszen késő délután barantabemutató volt programon.
A csütörtöki napot szintén egy történelemórával indítottuk, utána következett a felkészülés a Ki-Mit-Tud-ra. Délután a dunaszerdahelyi moziba vittük a gyerekeket, ahol a Merida, a bátor 3D előadást tekinthették meg. Az este táncház következett, amit egy fergeteges „magyaros” disco követett.
Pénteken délelőtt a Ki-Mit-Tud volt következett, ahol mindenkit megajándékoztunk. Ebéd után a dunaszerdahelyi termálfürdőben lazulhattak kis vendégeink, hogy aztán az utolsó órákat egy fergeteges bulival zárjuk. Este 10 óra körül indultak haza, mondván, éjjel jobban telik az út. Közel ötvenen búcsúztunk tőlük abban a reményben, hogy ha a Jó Isten megsegít, jövőre újra találkozunk.
Sajnos háromféle embert lehet megkülönböztetni: az első csoporthoz tartoznak a már említett hátulról okoskodók, mellveregetők – akik csak a szájukat jártatják. A második csoportba tartoznak azok, akik a magyarságból akarnak megélni – pénzért, pozícióért, esetleges megrendelésekért teszik, amit tenniük kell. Általában a választások előtt aktivizálódó pártkatonák ők. A harmadik csoport, és ide tartozik az AMM PT és annak tagjai azok, akik függetlenek, nincsenek politikai ambícióik. Az igazságot keresik, a magyarságért akarnak tenni őszintén, sokszor a saját pénzüket sem sajnálva. Igaz, nem róluk szól a sajtó, de senkinek sem kell megfelelniük, csak teszik a dolgukat szerényen, a nemzetért, egy álomért. Mi megtaláltuk az utat, amely rögös ugyan, de nem járhatatlan, és példaként akarunk állni mindenki előtt, hogy egy kis összefogással bármi elérhető! – nyilatkozta a Felvidék.mának Aranyossy Szabolcs, AMM PT elnöke.
Forrás: BGy, Felvidék.ma