Hagyományos tanévnyitó pedagógusgyűlés a Beregszászi járásban

Augusztus végén, az új tanév közeledtével ismét megrendezték a már hagyományossá vált pedagógusgyűlést a Beregszászi járásban is.

A járási oktatási intézmények képviselői megtöltötték a járási tanács dísztermét.

Az augusztus 30-ai gyűlés kezdetén Igor Szviscso, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke köszöntötte pár szóban a megjelent pedagógusokat.

Ezt követően Lengyel László, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal oktatási és tudományos osztályának vezetője tartotta meg éves beszámolóját.

A vitában Kovács Vilma, a beregújfalui óvoda vezetője ismertette az intézmény helyzetét, majd Szilágyi Lajos, a Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója a sajátos nevelést igénylő gyerekek tanításáról, taníttatásáról tartott tájékoztatást. Bemutatta az intézménye által kidolgozott programtervet és az eddigi eredményeiket.

Ezt követően Fábián Márta, az idegen nyelvek oktatásáért felelős módszertani előadó tájékoztatta a pedagógusokat a múlt tanévben megyei szinten végzett idegen nyelv oktatását felmérő vizsgálat eredményeiről.

A pedagógusokat köszöntötte Bihari András, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnök asszonya és Gajdos István, Beregszász polgármestere.

Orosz Ildikó elmondta, hogy az idén 70 magyar diákot kellett elutasítaniuk a főiskolai felvételikor azért, mert az emelt szintű érettségin ukrán nyelvből nem sikerült elérniük a 124 pontot. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyarok által lakott beregszászi és nagyszőlősi járási diákok a 2. turnusban vizsgáztak, ahol a tesztben egy olyan feladat is volt, amely a próbavizsgán már korábban szerepelt. A vizsgaközpont, ahelyett, hogy a módszertanilag megfelelő eljárás szerint az első turnusban vizsgázók eredményeit növelte volna, a második turnusban vizsgázóktól vontak le a pontokat, így nagyon sokan emiatt nem tudták elérni a megfelelő ponthatárt.

Orosz Ildikó elnök asszony összefoglalta és megköszönte a múlt évben a kárpátaljai magyar iskoláknak, diákoknak nyújtott magyar állami támogatásokat. Beszámolt a Keleti Partnerség program keretében megvalósult tervekről. Mint ismeretes, Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára és Iván Baloga, a megyei tanács elnöke által március 30-án aláírt megállapodás értelmében az Európai Unió Keleti Partnerség Programjának keretében a két fél kétmillió dollár értékben támogatja a kárpátaljai iskolák, óvodák, kulturális és szociális intézmények felújítását és korszerűsítését.

A külügyminisztérium a program lebonyolításával Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökét, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnökét bízta meg. A KMKSZ közreműködésével megvalósuló felújítási programokra a támogatás első részlete érkezett meg, amelyből a pályázó 70 intézmény nagy részében elkezdődhetett a munka. Több iskolában és óvodában már be is fejeződtek a legszükségesebb felújítások. A terveknek megfelelően elsőként az ablakok és ajtók cseréjére került sor.

A Beregszászi járás oktatási intézményei közül az alábbi intézményekben fejeződött be a munka:

A Hetyeni Általános Iskolában az 52 éves, korhadt keretű ablakok, illetve ajtók helyére újakat raktak. A 120 435.89 hrivnyás beruházás eredményeként 40 új ablakot és négy bejárati ajtót cseréltek ki.

A Mezőkaszonyi Középiskolában a főépület mind a 40 ablakát újakra cserélték, illetve az iskola másik épületében 8 ablakot cseréltek ki, s új bejárati ajtót kapott az intézmény, valamint két beltéri ajtó beszerelésére is sor került 142 274.08 hrivnya értékben.

A Guti Általános Iskolában mind a 35 ablakot és mind a három bejárati ajtót kicserélték 113 376.06 hrivnya értékben.

A Beregszászi Magyar Gimnázium fűtési, illetve elektromos rendszerének javítására eddig 199 000 hrivnya értékben szereztek be anyagokat. A BMG-re betervezett teljes felújítási költség 680 000 hrivnyát tesz ki.

Az Európai Unió Keleti Partnerség Programja keretében a Magyar Külügyminisztérium által folyósított támogatásnak köszönhetően a KMKSZ közreműködésével tovább folytatódik Kárpátalján az oktatási, kulturális és szociális intézmények fejlesztése. A Beregszászi járásban és Beregszászban további oktatási intézmények felújítását is tervezik 734 900 UAH értékben. A Badalói, az Asztélyi, a beregszászi 17-es számú és 18-as számú óvodákban, a Bótrágyi Általános Iskolában, a Beregszászi 3. sz. Középiskolában ajtó és ablakcserére kerül sor, míg a Gecsei Általános Iskola fűtési- és vízvezeték rendszerének javítása is megvalósul a program keretén belül.

A továbbiakban Orosz Ildikó üdvözölte, hogy a parlament elfogadta a regionális nyelvekről szóló törvényt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok éljenek a lehetőséggel, különösen a Beregszászi járásban, ahol a legutóbbi népszámláláskor a lakosság 75 százaléka magyarnak vallotta magát. Kérte, minél hamarabb hozzák meg a megfelelő döntéseket a törvény betartása érdekében. Ez nem okozhat gondot, miután ebben a járásban, bár sok párt színeiben, de többségében magyarok a járási tanács tagjai. Az elnök asszony a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nevében egy javaslattal fordult a jelen lévő járási képviselőkhöz, pedagógusokhoz, hogy foglalják be a tanácskozás zárónyilatkozatába.

A javaslat az alábbi pontokat tartalmazza:

1. Kezdeményezzük, hogy az abszolút magyar többségű Beregszászi járásban annak állami vezetése hajtsa végre a regionális nyelvekről szóló törvényt.

2. A törvény szellemének megfelelően dolgozzanak ki kétnyelvű (ukrán-magyar) dokumentációt. Az iskolai dokumentációt a magyar tannyelvű iskolákban és osztályokban vezessék magyar nyelven.

3. Javasoljuk, hogy a Beregszászi járásban az ukrán tannyelvű iskolákban és településeken vezessék be kötelező második idegen nyelvként a magyar nyelvet.

4. Továbbra is kérjük, hogy a járás területén működő szakiskolákat, collegeket technikumokat hivatalosan is nyilvánítsák kétnyelvűvé, ahol a magyar nyelvű oktatást állítsák vissza a nyolcvanas évek gyakorlatának megfelelően.

5. Az évtizede húzódó Beregszászi Magyar Gimnázium építkezését és annak rekonstrukcióját fejezzék be.

6. A Beregszászi Magyar Gimnázium hivatalosan is viselhesse a Bethlen Gábor Magyar Gimnázium nevet.

7. Biztosítsák a magyar tannyelvű oktatási intézmények magyar nyelvű, időbeni tankönyvellátását.

8. A következő felvételi vizsgaidőszakban az orosz nyelvhez hasonlóan a minisztérium biztosítsa a lehetőségét a magyar nyelv és irodalom vizsga számára a független vizsgaközpontok keretein belül.

A beszédben foglalt gondolatok eredménye már a gyűlés további részében megnyilvánult, hiszen a felkonferálás az addigi ukrán helyett ezután magyar nyelven történt.

A tanácskozást Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke zárta, aki köszöntötte a pedagógusokat és kampánybeszédet tartott a Régiók Pártja (RP) mellet. A nyelvtörvény kapcsán a polgármester szót emelt a magyar nyelv érvényesítésének és használatának joga mellett, de hangsúlyozta az ukrán nyelv tudásának szükségességét is, mivel államnyelvről van szó. Aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy nehéz lesz olyan embereket találni a hivatalokba, akik a szakképzetségük mellett mindkét nyelvet megfelelően beszélik. A politikai választások kapcsán az ígéretek sem maradtak el részéről, miszerint az UMDSZ elnökeként megfelelő mandátumhoz jutva a polgármester kiharcolja azt, hogy a tapasztalatokat figyelembe véve változtassák meg az ukrán nyelv oktatásának a kisebbségek számára jelenleg nem megfelelően kidolgozott módszerét, felvállalva a KMPSZ által felvetett kérdéseket is. Nem önzetlenül tette mindez – cserébe azt kérte, hogy a KMPSZ támogassa azt az esélyes politikai erőt (RP), amely ezt a kérdést valóban véghez is tudja majd vinni. Az embernek deja vu érzése volt. Mintha egy korábbi parlamenti választás előtt lettünk volna, amikor még Gajdos István a rosszemlékű SZDPU(e) párt színeiben azzal kampányolt, hogy amennyiben rá szavaznak, akkor a hatalompárt és a legnagyobb frakció embereként a Beregszászi Magyar Gimnáziumban új épületszárnyat, tornatermet építenek. A teremben lévők nagy része arra is emlékezhetett, hogy milyen ünnepélyes keretek között helyezték el az új épületrész alapkövét. A tervek azóta sem valósultak meg, bár ha csalással is, de akkor mandátumhoz jutott a képviselőjelölt. Más magyar ügyben sem volt eredményes az a parlamenti ciklus, hiszen 2004-ben fogadták el azokat a törvénymódosításokat, amelyek eredményeként megvonták az egyházi líceumoktól az állami normatív támogatást. Az ígéretek most is mind szépek és kecsegtetőek, de hogy lehet hinni ezeknek a korábbi tapasztalatok függvényében.