Minority SafePack: több mint egymillió ember szavazatát utasította el az EB

Az Európai Bizottság elutasította a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre arra, hogy a kisebbségvédelemmel kapcsolatban jogszabályokat alkosson.

Elutasította az Európai Bizottság (EB) a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést, a Minority SafePacket. Az EB arra hivatkozott, hogy nincs hatásköre arra, hogy a kisebbségvédelemmel kapcsolatban jogszabályokat alkosson.

A Székely Nemzeti Tanács által indított kezdeményezés szervezői 2019-ben kezdtek aláírásgyűjtésbe, hogy uniós szinten is foglalkozzanak a kérdéssel.

Jogszabályokban biztosítanának védelmet a kisebbségeknek többek között nyelvi, kulturális, oktatási, regionális politikai vagy éppen az egyenlőségi kérdésekben. Ahhoz, hogy az unióban napirendre kerüljön a kérdés, legalább hét országban kell egymillió aláírást összegyűjteni. Összesen 1 123 422 támogató aláírás gyűlt össze.

A legtöbben Magyarországon írták alá a kezdeményezést, összesen 527 686-an, vagyis a támogatások csaknem 47 százaléka magyarországi. Bár csak 2019-ben kezdődött az aláírásgyűjtés, a szervezők 2013 óta akarnak nagyobb védelmet kiharcolni uniós szinten is.

„Az Európai Unió több tagállamában is élnek olyan őshonos nemzeti, nyelvi, etnikai kisebbségek, amelyeknek a jogai nem érvényesülnek saját felfogásuk szerint teljeskörűen az Európai Unión belül. Rengeteg európai uniós eszköz állhat a rendelkezésükre, de mivel az állam, amelyben élnek, nem ismeri el őket, a jogaikat, vagy másképp ismeri el a jogaikat, ezért nem biztosít hozzáférést az uniós forrásokhoz, vagy olyan alapvető intézményekhez, mint az anyanyelvi oktatás joga és egyéb hasonló polgári alapjogok” – mondta Szabó Dávid külpolitikai szakértő az M1 Unió 27 című műsorában.

A kisebbségvédelmi kezdeményezést az Európai Parlament is támogatta háromnegyedes többséggel. A szakértők szerint az Európai Bizottság a döntésével több mint egymillió ember véleményét vette semmibe.

Többen is azt kifogásolják, hogy miközben hatásköri hiányosságokra hivatkozva utasítja el a kezdeményezést, a szexuális kisebbségek és LMBTQ-közösségek ügyében tevőlegesen is részt vesz a jogvédelem biztosításában.

„A kisebbségek védelme a jogállamiság egyik alappillére, sarokköve. Azzal, hogy a bizottság azt mondta, ebben nincs kompetenciája, gyakorlatilag azt mondta, hogy jogállamisági kérdésekben nincsen kompetenciája. Erre jogállamisági kérdésekben, jogállamisági jelentések formájában elítél egy tagállamot. Egy újabb ellentmondás, ami az Európai Bizottság tevékenységében testet öltött” – hangsúlyozta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője.

Szakértők szerint a magyar kisebbség szempontjából is fontos a kezdeményezés, hiszen például Románia sem tartja mindig tiszteletben a kisebbségi jogokat.

Érdemes megnevezni ebben a kérdésben a csatlakozni vágyó Ukrajna helyzetét, ahol éppen a nemzetiségi, nemzeti jogok sárba tiprása zajlik. Olyan típusú nyelvtörvényekkel és egyéb jogszabályokkal, amelyek azt is megtiltják, hogy egy teljes mértékben magyarok lakta falu magyar boltosa magyarul köszöntse a magyar anyanyelvű vásárlóját. Én azt gondolom, hogy mindaz, hogy az Európai Bizottság félresöpörte ezt a kezdeményezést, pontosan mutatja, hogy mire számíthatunk Brüsszeltől ebben az ügyben – tette hozza Szabó.

Több országban is folytatódik az aláírásgyűjtés.

Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője szerint komoly uniós ellenállásra kell számítani a jövőben is.

„Tovább folytatódik az aláírásgyűjtés, megpróbálnak újra nekirugaszkodni, bár komoly ütközőerővel állnak szemben. Vera Jourová, az EB alelnöke, aki például rendszeresen illeti kritikával Magyarországot és Lengyelországot is a jogállamisági kritériumok kapcsán, sokszor hivatkozik az uniós alappillérnek a relevanciájára, így határozott mozdulattal söpörte le ezt a kérdéskört az Európai Bizottság asztaláról. A kezdeményezők részéről is egy újabb, nagyobb hullámú és erősebb támogatottságra lesz szükség, hogy érvényt szerezzenek a kezdeményezésnek.”

Gál Kinga, a Fidesz–KDNP uniós delegációjának elnöke azt mondta: „az Európai Bizottság sokadjára hagyja cserben a nemzeti kisebbségeket.”

A képviselő felháborítónak nevezte, hogy „a testület semmilyen nemzeti kisebbségvédelmi jogszabályt nem hajlandó alkotni, annak ellenére sem” – tette hozzá –, hogy „hitelessége és polgárainak bizalma forog kockán”. Jelezte, hogy több képviselőtársának támogatásával levélben fordul az EB elnökéhez és alelnökéhez.

Forrás: M1