13 tévhit a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatban
Fontos, hogy helyes információink legyenek a védőoltásokkal kapcsolatban.
A modern orvostudomány eszközei közül talán a védőoltásokról terjed a legtöbb téves információ. Jelenleg is sokan vakcianaellenesek, és minden lehetőséget kihasználnak, hogy hangot is adjanak ellenérzésüknek. A valóságban a vakcinák emberek millióinak életét mentik meg.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint csak 2010 és 2015 között a védőoltások tízmillió ember életét mentették meg.
A vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanságban semmi új nincs, most azonban a szokatlanul gyors kifejlesztés és az új előállítási technológiák használata miatt még többen kételkedhetnek.
Ezért felsoroljuk a legelterjedtebb tévhiteket a Medical News Today orvosi folyóirat alapján, amik segíthetnek dönteni azoknak, akik még bizonytalanok az oltás kapcsán.
1. tévhit – A vakcinák nem biztonságosak, mert gyorsan fejlesztették ki őket
Az igaz, hogy a Covid–19 elleni vakcinákat minden korábbinál gyorsabban, egy év alatt fejlesztették ki, de ennek számos oka van.
Például a fejlesztések kezdetekor nem a nulláról kellett indulniuk a kutatóknak, bár a világjárványt okozó SARS-Cov–2 új típusú, a hasonló koronavírusokat évtizedek óta tanulmányozzák már.
A fejlesztéseket világméretű összefogás segítette. A kutatásoknak sokszor nem tökéletes a pénzügyi háttere, most azonban a pénzhiány nem akadályozta a vakcinák kifejlesztését.
Sokszor lassítja a védőoltások elkészültét a kísérletekben részt vevő önkéntesek alacsony száma is, most ezzel sem volt probléma. Ráadásul a klinikai kipróbálást is gyorsabbá tudták tenni azzal, hogy bizonyos vizsgálatokat párhuzamosan folytattak le.
Ezek a tények eredményezték azt, hogy gyorsan, biztonságos vakcinákat tudtak kifejleszteni a kutatók.
2. tévhit – A vakcina megváltoztatja a DNS szerkezetét
A Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinája új technológiát használ. A Karikó Katalin által megalapozott eljárás a hírvivő RNS-eket vagy mRNS-eket használja. Ezek segítségével juttatják be a sejtekbe azokat az információkat, amelyeknek a hatására kialakul a vírusfertőzéssel szembeni immunitás.
Az mRNS bejuttatása természetesen nem változtatja meg a DNS-t, hiszen nem is jut be a sejtmagokba, illetve az mRNS-ek miután átadták az információt a szervezetünknek, egyszerűen lebomlanak.
3. tévhit – A koronavírus elleni vakcinák koronavírus-megbetegedést okozhatnak
Egyik védőoltás sem tartalmaz élő vírusokat, így nem is alakulhat ki betegség a hatásukra. Az esetleges mellékhatásokat, például a fejfájást az oltásokra adott immunválasz okozza, nem fertőzés.
4. tévhit – A vakcina mikrochipet tartalmaz
Egy amerikai felmérés szerint a válaszadók 28 százaléka mondta, hogy Bill Gates a koronavírus elleni védőoltásokkal juttat be mikrochipeket az emberekbe. Ez egy összeesküvés-elmélet, semmiféle bizonyíték nincs rá. Eleve technológiailag sem megoldható, hogy bármilyen ilyen eszköz elég kicsi legyen ahhoz, hogy egy tű hegyén átférve bejusson a véráramba.
5. tévhit – A vakcina meddőséget okoz
Nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy a vakcina meddőséget okoz vagy veszélyeztetné a jövőbeli terhességeket.
Ez a tévhit azért terjedt el, mert az mRNS-alapú vakcinák által kódolt tüskefehérje és a terhesség során egy fontos szerepet játszó fehérje között van egy kis hasonlóság. Bár a két fehérjét alkotó aminosavak közül néhány tényleg azonos, ez nem zavarhatja meg az immunrendszert.
6. tévhit – A vakcinák magzati szövetet tartalmaznak
Ez is a vakcinaellenesek kitalációja, egyik koronavírus elleni védőoltás sem tartalmaz magzati szövetet. Ez annyira távol áll a valóságtól, hogy nem is tudunk ehhez egyebet hozzátenni.
7. tévhit – Aki már átesett a fertőzésen, annak nincs szüksége a vakcinára
Mivel az újrafertőződés lehetséges, ezért azokat is érdemes majd beoltani, akik már átestek a fertőzésen. Már csak azért is, mert előfordulhat, hogy tévesen mutatta ki a teszt a koronavírus-fertőzést, és valójában nem is volt fertőzött a tesztelt személy.
8. tévhit – Miután valaki megkapta a vakcinát, azután már nem adhatja tovább a vírust
A védőoltásokat arra fejlesztették ki, hogy a beoltott ne betegedjen meg, de ettől függetlenül még hordozhatja és így tovább is adhatja a vírust. A betegséget megakadályozza a vakcina, de az még nem bizonyított, hogy a szervezetből hatására el is tűnnek a kórokozók, ezért a beoltottaknak is viselniük kell a maszkot, és be kell tartaniuk az előírásokat.
9. tévhit – Miután beoltottak, folytathatom a korábbi életemet
Sajnos az előző pont miatt ez nem teljesen igaz.
10. tévhit – A vakcina egy életre megvéd a koronavírus-fertőzéssel szemben
Mivel ezt a konkrét vírust csak egy éve tanulmányozzák a tudósok, még nem ismerjük a hosszú távú viselkedését. A WHO szerint biztató, hogy a legtöbb emberben kialakul az immunitás a fertőzés után, azonban azt még nem tudjuk, hogy ez mennyi ideig tart. Lehetséges, hogy az infulenzához hasonlóan a koronavírus elleni védőoltást is évente be kell majd adni.
11. tévhit – Ha volt valamilyen korábbi betegségem, akkor nem kaphatom meg a védőoltást
A legtöbb korábbi betegség, például szívproblémák, cukorbetegség, tüdőproblémák nem jelentenek akadályt. Sőt, bizonyos betegségek, mint az elhízás vagy a szívproblémák jelentősen növelik is azt, hogy a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményeket okozzon, ezért ezekben az esetekben még fontosabb a védőoltás.
Egy kivétel van, ha valaki a védőoltás valamelyik alkotóelemére allergiás. Ha önnek már volt allergiás reakciója bármely korábbi védőoltás után, akkor egyeztessen erről az orvosaival.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ha nem védőoltás okozta az allergiáját, hanem mondjuk étel, háziállat, valamilyen anyag vagy szájon át szedett gyógyszer, akkor nem kaphatja meg az oltást. Ezek nem jelentenek problémát a koronavírus elleni vakcina szempontjából.
12. tévhit – Gyenge immunrendszerű emberek nem kaphatják meg a vakcinát
Mivel a vakcinák nem tartalmaznak élő vírusokat, ezért azok is megkaphatják, akiknek valamilyen problémája van az immunrendszerükkel. Bár az is igaz, hogy ezekben az esetekben nagyobb odafigyelést igényel az oltás, annak ellenére, hogy a védőoltásokat immunhiányos embereken is tesztelték a fejlesztések során.
13. tévhit – Az idősek nem kaphatják meg a vakcinát
Ez is tévhit, a legtöbb országban, így Magyarországon is az idősebbek hamarabb kaphatják meg az oltásokat, mivel náluk sokkal nagyobb a kockázata a komoly betegségeknek.
A klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az idősebb emberek számára is biztonságosak az oltások. Ennek a tévhitnek a terjedését valószínűleg az segítheti, hogy nagyon idős emberek esetében előfordulhat, hogy a védőoltás beadása után, attól függetlenül meghal valaki, és ezért a helyzetet nem ismerők az oltást okolhatják.
Ugyanakkor a gyenge, idős betegek esetében a védőoltás esetleges mellékhatásai, mint a láz, hányinger, hasmenés, súlyosbíthatják a meglévő alapbetegségeket, ezért nagyobb körültekintéssel kell esetükben eljárni.
Összefoglalva elmondható, hogy alig egy évvel az új típusú koronavírus-fertőzés felbukkanása után már biztonságos védőoltások állnak rendelkezésre. Ennek ellenére az interneten gyorsan terjednek a tévhitek, ezért mindig figyeljenek arra, hogy csak megbízható forrásból tájékozódjanak a koronavírus elleni vakcinák kapcsán is.
Forrás: hirado.hu