Jurij Mushka: Egységes Európa Ukrajna nélkül elképzelhetetlen

A 2012-es év nagyon fontos Ukrajna számára. Nyáron szervezték meg a Futball Európa-bajnokságot, amely remek marketing-lehetőségekkel szolgált az ország számára. Ugyanakkor a nemzetközi figyelem az ukrán belügyek miatt is az országra irányult, leginkább a bebörtönzött volt miniszterelnök, Julija Timosenko miatt. Az Euro2012 bojkottja szerencsére nem következett be, és Ukrajna megmutathatta, milyen remek potenciállal bír. A másik fontos esemény a nyelvtörvény bevezetése volt, amely jelentős vitákat generált országszerte, és véleménynyilvánításra késztette az ukrán lakosság egészét. Emellett 2012 őszén várhatóak Ukrajnában a parlamenti választások is, amelyekre nagy energiával készülnek a politikai erők. Ukrajna minden jel szerint halad tovább az európai integráció útján, és könnyen elképzelhető, hogy a közeljövőben tagja lehet az EU-nak. Ezekről az eseményekről beszélgettünk Jurij Mushkával, Ukrajna magyarországi nagykövetével.

A.B.: Nagykövet Úr, a legutóbbi találkozásunkkor, mintegy fél évvel ezelőtt Ukrajna európai uniós integrációjáról beszélgettünk. Ön azt mondta akkor, hogy Ukrajnának egyértelműen kinyilvánított célja, ami törvényben is szerepel, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzon. Megítélése szerint az elmúlt hónapokban milyen lépések történtek, amelyek befolyásolták ezt?

J.M.: Nagyon fontos dolgok történtek az elmúlt fél évben. Még az előző év végén sikerült tető alá hozni és parafálni az EU és Ukrajna közti társulási szerződést. Ez egyelőre még nem aláírást, hanem egyetértést jelent. Ez a szerződés teszi lehetővé a politikai társulást és a szabadkereskedelmi övezet létrehozását. Az irat technikai előkészítése az elmúlt fél év alatt ment végbe, ami most már gyakorlatilag készen áll az aláírásra. Reményeink szerint decemberben alá tudjuk írni a szerződést.

Egy másik fontos terület, ahol közeledtünk az integráció felé, azok a vízummentesség felé tett lépések. Július 24-én került sor egy megállapodás aláírására Brüsszelben, amely kiegészíti a jelenleg is hatályos EU és Ukrajna közti egyszerűsített vízumegyezményt. Tehát további egyszerűsítésekre került sor. Lépésről lépésre haladunk afelé, hogy teljesen eltöröljük a vízumkényszert az Európai Unió és Ukrajna között. Uniós állampolgárok már így is vízummentesen utazhatnak Ukrajnába, nekünk az a feladatunk, hogy mindkét oldal számára is elérjük ugyanezt. Ugyanakkor ennek a folyamatnak két fázisa van – a jogi fázis, illetve a gyakorlati lépések. Az első fázist már befejeztük. Ide tartozik többek között az adatvédelmi törvény, a határok integrált irányítása, és mások. A másik nagyon fontos elem a biometrikus útlevelek kérdése. Ezeknek az előkésztése most folyamatban van, véleményem szerint egy éven belül be tudjuk fejezni, és akkor a magunk részéről készen állunk a vízummentesség eltörlésére.

Az integráció ennél is fontosabb részét jelentik a belső reformok. Az integrációt nem Brüsszellel kell elvégezni, hanem otthon. Ez egy házi feladat, amit minden nap el kell végeznünk: jogszabályokat fogadunk el, tehát fejlesztjük a jogrendszert. Ebben nagyon nagy munka vár ránk.

A.B.: Tehát el tudja képzelni, hogy a következő években Horvátország után éppen Ukrajna lehet az a következő ország, amely Európai Unióhoz csatlakozik?

J.M.: Igen, könnyen el tudom képzelni. Persze vannak hangok, akik azt mondják, hogy most leáll a folyamat, ami érthető bizonyos értelemben, mert válság söpört végig az Európai Unión belül, és az a kérdés, hogy hogyan tovább, nem pedig az, hogy kit vegyünk még fel és kit nem. De úgy gondolom, hogy a folyamatot már nem lehet megállítani. Természetesen az EU-t is valamilyen formában reformálni kell, mert mint kiderült, az integráció színvonala, illetve mélysége nem felelt meg a közös valuta bevezetésének. A közös valuta az nagyobb integrációt és több szuverenitás-lemondást igényel, és nem minden ország képes még erre. De biztos vagyok benne, hogy meg lehet találni a kiutat.

Az biztos, hogy egységes Európát Ukrajna nélkül nem lehet elképzelni. Egy épeszű politikus ma nem állíthatja, hogy fel tudjuk építeni az egységes Európát Ukrajna nélkül, amely egyben a legnagyobb ország területileg Európában, és egy komoly tényező a régióban.

A.B.: Ukrajna sikerrel bonyolította le a nyári futball Európa-bajnokságot. Találkoztak-e valamilyen nehézségekkel itt Magyarországon a bajnokság idején – gondolok itt például a határmenti forgalomra – illetve van-e esetleg adata arról, hogy hány magyar állampolgár utazott ki Ukrajnába az esemény idejére?

J.M.: Az Euro2012 egy nagyon jó példa arra, hogy Ukrajna és Lengyelország, mint kelet-közép-európai országok megszerveztek egy ilyen nagy rendezvényt, mint az EB, és bebizonyították, hogy képesek végrehajtani a feladatot. Mind Varsó, mind Kijev megtett mindent, hogy ez a futball-ünnep a szurkolók számára is zökkenőmentesen bonyolódjon le. És így is történt, gyakorlatilag nem volt semmi gond. Nagyon jó véleménnyel voltak a szurkolók a szervezésről és annak színvonaláról, több szurkoló is azt mondta, hogy hazamegy, és elmondja majd a szomszédjának, hogy látogasson el Ukrajnába.

Az Euro2012 projekt nem csak a futballról szólt. Ez egy új nyitás Ukrajna felé, egy nagyon nagy infrastrukturális projekt. Nagyon sok új autópályát építettünk, illetve felújítottuk a régieket, új repülőtereket, kifutópályákat hoztunk létre. Tehát mindezt nem csak az Európa Kupáért csináltuk, hanem azért is, hogy Ukrajna turisztikai szempontból, üzleti szempontból sokkal kedvezőbb környezetet tudjon létrehozni, mint eddig, és szerintem ez nagyon jól sikerült.

Nehézségek is voltak természetesen az Euro2012 megszervezése során. Az építkezés és projekttervezés is a válság középén lett megvalósítva. Ugyanakkor az ország számára ebből a szempontból ez nagyon pozitív dolog volt, hiszen a belső piac nagy lökést kapott ezzel a projekttel, és erősen hozzájárult ahhoz, hogy a GDP növekedés Ukrajnában tavaly 5 százalékot tett ki. Ha nincs az Euro2012, ez a szám szerényebb lenne. Az idei GDP növekedés az első negyedévben 3 százalékos.

Mi nem szembesültünk problémákkal az esemény idején. Nagyon szorosan együttműködtünk a magyar kollégákkal, volt egy külön sáv a határon. A határátléptetés gyors és zökkenőmentes volt, abszolút profin csinálta mindkét fél. A kiutazó magyarok számáról sajnos nincsenek statisztikáim.

A.B.: Beszéljünk a vitatott ukrán nyelvtörvényről, amely már hónapok óta indulatokat gerjeszt az országban. Sokan vitatják a törvényt az ukrán kultúra szempontjából, de ha a magyarok szemszögéből nézzük, akkor ez a törvény abszolút pozitív: helyi nyelvhasználatot tesz lehetővé ott, ahol a lakosság legalább 10 százaléka beszéli az adott nyelvet.

J.M.: Ezzel a törvénnyel mi egy páratlan jogszabályt alkottunk, annak érdekében, hogy Ukrajna tényleg európai ország legyen, illetve, hogy végrehajtsuk az Európai Tanács által elfogadott szabványokat, amelyekre kötelezettséget vállaltunk. Ami a vitákat illeti, azok természetesen érthetőek, de ezzel kapcsolatban az elnökünk ki is szabta, hogy fogadjunk el egy programot, ami az állami nyelv erősítését illetve fejlődését biztosítsa. Mert igaza van azoknak, akik azt mondták, hogy hiába állami nyelv az ukrán az alkotmány szerint, de nincs mechanizmus, amely ezt az életben is megjeleníti. Nincs törvény vagy kormányrendelet, amely elősegítette volna az ukrán nyelvhasználatot. Ezért adta ki a rendeletet Ukrajna elnöke, hogy dolgozzanak ki egy programot, amely az ukrán nyelv fejlődését és fejlesztését idézné elő.

Ugyanakkor ez a törvény a kisebbségi nyelvekről szól és közvetlenül nincs köze az ukrán nyelvhez. Tehát itt a magyar nyelvről van szó, a krími tatárok nyelvéről, lengyel kisebbségről, románról, oroszokról és másokról. Nyilván az orosz kisebbség a legnépesebb, itt milliókról beszélünk, és ezért az orosz nyelv iránt van egy bizonyos érzékenység, ami a történelemből fakad, és előidézi ezeket a vitákat. Azon például senki nem háborodik fel, hogy Beregszászon és környékén mindenki magyarul beszél, kétnyelvű táblák vannak, és az utca megnevezések is két nyelven vannak, és mégsem mondja senki, hogy itt csorbul az ukrán nyelv. Hát persze, hogy nem mondja, mert miért csorbulna? Én nem látok semmiféle veszélyt ezzel kapcsolatban: az orosz nyelvet ígyis-úgyis használják az emberek a mindennapi életben. A mostani módosítás, miszerint az emberek saját nyelvüket már a törvény betűje szerint is használhatják – tehát valaki fordulhat anyanyelvén bírósághoz, stb. – az csak a kisebbségek jogait védi.

A.B.: A gazdasági válság pont az Ön kiküldetésének az idejére esett. Látott-e valamilyen visszaesést a magyar-ukrán kapcsolatokban az elmúlt években, amit esetleg a válság számlájára lehetne írni?

J.M.: Nem, abszolút nem. Sőt, a kétoldalú kapcsolatok mind politikailag, mind gazdaságilag erősödnek. Magyarország miniszterelnöke az idén már kétszer is járt Ukrajnában, és tavaly is találkozott az elnök úrral és miniszterelnök úrral. Emellett nagyon köszönjük Orbán Viktor úrnak azt a támogatottságot, amit az Euro2012 idején kaptunk, hiszen voltak olyan forrófejű politikusok, akik a sportesemény bojkottját akarták elérni, de ez kudarcba fulladt, és a magyar miniszterelnök is hangoztatta, hogy a politikát és a sportot el kell választani, és személyesen is részt vett a döntőn.

Ezekben a válságos időkben ugyanakkor újraélesztettük a közös bizottságokat: a gazdasági bizottságot, a határ menti bizottságot, tehát a kétoldalú együttműködési mechanizmusokat. Ezek újra üléseket tartottak úgy, hogy előtte 2-3, illetve hat évig nem volt ülés. Ha kétoldalú árucsere forgalmat nézzük, akkor már elértük, illetve meghaladtuk a válság előtti értéket. 2008-ban volt előtte a legmagasabb érték, 2009-ben pedig egy jelentős visszaesés következett be, de már a 2008-as forgalmat is sikerült meghaladnunk. Az idén az első félévben már 10 százalékkal több forgalmat bonyolítottunk ki a két ország között, mint tavaly, és ez véleményem szerint az év végéig még tovább fog nőni.

A.B.: Néhány nappal ezelőtt egy magyar kormánypárti képviselő Trianon revíziójára utaló megjegyzéseket tett, amiről a helyi média is előszeretettel beszélt. Mi az álláspontja ezzel kapcsolatban?

J.M.: Magyarország Külügyminisztériuma egy közleményben elhatárolta magát ettől a kijelentéstől, és azt mondta, hogy az a képviselő úr magán véleménye, és én is ezt mondom. A mai világban ilyen nézetekkel nem lehet jövőt építeni. Vannak politikusok, akik spekulálnak Trianonnal, azok bizonyára lesznek továbbra is, ezt nem lehet kizárni. Mindenhol vannak szélsőségek, Ukrajnában is, de mi a magunk részéről is megteszünk mindent, hogy az érintett lakosságot ne érje semmiféle sérelem.

A.B.: Milyen további fejlődési lehetőségeket lát a két ország kapcsolatában, illetve van-e valami, ami visszatartja a robbanásszerű fejlődést?

J.M.: A robbanásszerű fejlődés nem teljesen természetes dolog. A normális az, amikor 10, 15 vagy 20 százalékkal nő az árucsere-forgalom. Persze, ha van egy közös projekt, azzal nagy lökést lehet adni a közös fejlődések, de nyilván mindennek megvannak a határai. A normális, egészséges növekedés lenne a rendje, és ez meg is van a kétoldalú kapcsolatban, mint említettem, jelenleg 10 százalékon áll a közös árucsere forgalom. Lehetne ez persze több is, de feledjük, hogy most van egy nagy akadályozó tényező: a mai válság. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy mi kiaknáztuk mindazokat a lehetőségeket, amelyek abból fakadnak, hogy Ukrajna nem EU-s ország, Magyarország pedig az. Néha ennek vannak előnyei is.

Vannak még tartalékaink, és dolgozunk a kétoldalú kapcsolatok javításán. Most például egy turisztikai fórumot szeretnénk tartani Kelet-Magyarországon. Ki kell aknázni azokat a lehetőségeket, amit most nyújt a turizmus mind Ukrajnában, mind Magyarországon. A számok is azt mutatják, hogy egyre több ukrán turista jön Magyarországra, de sajnos ez még mindig nem éri el azt az átlagot, ami megnyugtató lenne. Én bízom benne, hogy ezt a közeljövőben sikerül megtörni, és egyre több ukrán turista jön Magyarországra, illetve magyar turista Ukrajnába. Magyarok most elég szép számban megfordulnak Kárpátalján, de szeretnénk, ha tovább mennének az országba. Ukrajna nem csak Kárpátokból áll, vannak más, gyönyörű tájak, vagy ott van a Fekete-tenger és Krím is.
Forrás: kitekinto.hu