Zakurenij: a megyei tanács nem nyilváníthatja regionális nyelvvé a magyart

Miután a Kárpátaljai Megyei Tanács ügyvezető elnöke minap kijelentette, a képviselőtestület hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalosan is regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart, megállapíthatjuk, hogy egy újabb értéktelen kampányfogással lettünk gazdagabbak az új nyelvtörvény által.

Amikor a Legfelső Tanács nyáron elfogadta a Régiók Pártja (PR) képviselői által beterjesztett új nyelvtörvényt, érthetően nagy volt az eufória országszerte. Elsősorban persze az ukrajnai oroszok örültek, de ismerve a jogszabály szövegét, a többi kisebbség sem szomorkodott éppen a parlament döntése nyomán. Igaz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kezdettől némi szkepszissel fogadta a törvény körüli médiafelhajtást, mondván, Ukrajnában eddig sem a jogszabályok hiánya akadályozta a hatalmat abban, hogy rendezze, javítsa a kisebbségek helyzetét. Az új nyelvtörvény legnagyobb aduja azonban, a regionális nyelvi státus, amelyre a magyar is esélyesnek mutatkozott Kárpátalján, feltétlenül üdvözlendő vívmánynak tűnt.

A jogszabály életbe lépése utáni első napok tapasztalatai is ígéretesek voltak, hiszen több déli és keleti megye mindjárt regionális nyelvvé nyilvánította az oroszt. Ezzel azonban nagyjából véget is ért a lelkesedés időszaka, nyugtalanító jelek érkeztek a fővárosból – az első bárányfelhők a kisebbségi lét állítólag derült egén.

Az első figyelmeztető jelzésnek Mihajlo Csecsetovnak, a PR parlamenti frakcióvezető-helyettesének nyilatkozatát tekinthetjük, aki kijelentette, nem látják szükségét a regionális nyelvi státus megadásának az oroszon kívül egyetlen nemzetiségi kisebbség nyelvének sem, mivel azokat csak elenyészően kevesen beszélik az országban. Azután Mihajlo Ohendovszkij, a Központi Választási Bizottság (CVK) tagja közölte minap, hogy a CVK nem szándékozik szavazólapokat nyomtatni a nemzetiségi kisebbségek nyelvén, így magyarul sem, ami immár egyértelműen arra vallott, hogy Kijevben semmi sem változott a nemzetiségi kisebbségekhez való viszonyulás tekintetében.

Azoknak, akik nyomon követték az elmúlt hetek eseményeit, az is feltűnhetett, hogy miközben az oroszok lakta régiókban egyre-másra hozzák az önkormányzatok a Puskin és Csehov nyelvét felkarolni hivatott rendeleteket, addig a „soknemzetiségű” Kárpátalján a hivatalnokok makacsul hallgatnak. Pedig a hatalompárt helyi magyar szövetségese, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ekkor már hetek óta azzal kampányolt, hogy milyen nagyszerű az új nyelvtörvény, kimondatlanul is érzékeltetve, hogy ezzel ért be a PR-rel még 2010-ben kötött szövetségük gyümölcse. Eközben makacsul igyekeztek nem tudomást venni a nyelvtörvény alkalmazását kísérő nyugtalanító jelekről. „2010 óta a kárpátaljai magyarságnak nem kell attól tartania, hogy korlátozzák oktatási rendszerét, a nemrég hatályba lépett új nyelvtörvény révén pedig komoly lehetőségek nyílnak a közösség előtt. Kárpátalján például megyei szinten, több járásban és városban, valamint számos községben a magyar nyelv megkapta a regionális státust” – jelentette ki még mintegy két héttel ezelőtt is Gajdos István, az UMDSZ elnöke a Kárpáti Igaz Szó (KISZó) online változatának tudósítása szerint a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulásának fórumán Beregszászban.

Múlt csütörtökön azonban a helyi hatalom végre tiszta vizet öntött a pohárba: Volodimir Zakurenij, a Kárpátaljai Megyei Tanács ügyvezető elnöke sajtóértesülések szerint írásba adta, hogy a megyei önkormányzat nem nyilváníthatja a magyart regionális nyelvvé. A tanácsi vezető ezzel Hennagyij Moszkal parlamenti képviselő levelére válaszolt, aki javasolta, hogy a megyei tanács vitassa meg a regionális státus megadását a magyar nyelvnek.

A válaszlevél szerint a helyi önkormányzatokra és az állami nyelvpolitika alapjaira vonatkozó törvények „vagy bármilyen más hatályos normatív jogi dokumentum nem irányoz elő olyan hatáskört a megyei tanácsnak, hogy regionális státust biztosítson egy bizonyos nyelvnek”.

„Ez azután nem jogosítja fel a Kárpátaljai Megyei Tanácsot arra, hogy foglalkozzék a regionális státusnak a magyar nyelv számára történő biztosításának kérdésével, a közigazgatásban és a dokumentáció terén való használatának garanciájával” – teszi hozzá a megyei tanács ügyvezető elnöke az ua-reporter.com tájékoztatása szerint.

Az esetről beszámoló ellenzéki sajtó természetesen nem mulasztotta el, hogy emlékeztessen: Volodimir Zakurenij a PR kárpátaljai megyei kampányfőnöke, annak a pártnak az egyik regionális vezetője tehát, amely az új nyelvtörvényt elfogadtatta a parlamentben. Azt is hozzáteszik, hogy más megyékben, ahol a PR többséget alkot az önkormányzatban, az orosz nyelvnek megadták a regionális státust. (Tegyük hozzá: Odessza megyében, de másutt sem okozott gondot a tanácsoknak a hatáskör állítólagos hiánya.)

Az üggyel összefüggésben a kárpátaljai média felidézi, hogy Moszkal korábban kijelentette: „Az elnök adminisztrációja nem nyilvános utasításokat küldött szét a megyei tanácsoknak azzal a követeléssel, hogy az orosz kivételével ne bocsássák napirendre a (regionális) státus biztosításának kérdését a nemzetiségi kisebbségek nyelvei számára.”

Fontos e tekintetben az a Kommerszant Ukraina birtokába került dokumentum is, melyet minap készített el az a testület, amelynek célja a nyelvtörvény utólagos tökéletesítése, felülvizsgálata az államfő megbízásából, s amely gyakorlatilag átírja a nyelvtörvényt. Az új törvénytervezet rendelkezései nem irányoznak elő a nemzetiségi kisebbségi nyelvek számára regionális státust, csupán intézkedések lennének javasolhatók a védelmükre helyben, azokban az esetekben, amikor egy régió lakóinak legalább 30 százaléka az adott nyelvet beszéli. (Mint ismeretes, a jelenlegi törvény ott teszi lehetővé egy kisebbség nyelvének a regionális státus elnyerését, ahol az azt beszélők lakosságon belüli aránya eléri a 10 százalékot.) A végleges döntés meghozatala a kisebbségi nyelvek támogatásáról és védelméről a parlament hatáskörébe tartozna. A tömegtájékoztatásban a dokumentum a napi sugárzási időből az államnyelv, az ukrán számára 75 százalékos kvótát írányozna elő (szemben a jelenlegi 25 százalékkal).

Volodimir Kornyilov, A FÁK-tagállamok Kutatóintézete ukrajnai fiókintézetének igazgatója, a munkacsoport egyik tagja úgy véli, hogy a dokumentum „szűkíti a regionális nyelvek használatának lehetőségét, és sérti a polgárok jogait. (…) Egyes régiókban a 30 százalékos kvóta ellenére az orosz alkalmazható lesz regionális nyelvként. Azonban ez a korlátozás lehetetlenné teszi más regionális nyelvek használatát” – jelentette ki Kornyilov a Kommerszant Ukrainának.

Úgy tűnik, Zakurenij ominózus kijelentésével, illetve a napvilágra került új nyelvtörvénytervezettel végérvényesen eldőlt a vita arról, mit hozott a kárpátaljai magyarságnak az új nyelvtörvény – semmit. És ezen mit sem változtat, hogy a választásokra készülő politikusok mit mondanak vagy mit ígérnek.

Egyértelművé vált az is, hogy a rendre hatalompárti szövetségeseket kereső UMDSZ politikája ismét kudarcot vallott. A párt ingyen adta el a magyar szavazatokat, a kárpátaljai magyarságot, hiszen a nyelvtörvénynek nevezett léggömb kipukkant, valójában tehát nem kapott cserébe semmit – kivéve talán Gajdos István 74. helyét a PR választási listáján. De ez a jutalom is elúszhat, mert ha az UMDSZ rosszul szerepel a választásokon, ha a kárpátaljai magyarok másokra adják a szavazataikat, az ukrán szövetségesek minden további nélkül megkérhetik István Ferencovicsot, hogy „önként” adja át azt a bizonyos 74. helyet egy arra „méltóbb” személynek.

A már említett beregszászi önkormányzati fórum szónokai nem véletlenül hangsúlyozták, hogy – amint a KISZó igen finoman fogalmaz – „a nyelvtörvény végrehajtása és a parlamenti választások között szoros összefüggés van”. Magyarán, Gajdos István akkor tudna tenni – szerintük – a nyelvtörvényért, ha Viktor Janukovics megőrzi hatalmát, „és az őt támogató politikai erők lennének többségben október 28-a után is”, maga az UMDSZ elnöke pedig bevonulna öt évre a törvényhozásba. Nagy kérdés azonban, hogy ha a nyelvtörvény, mint a fentiekből kitűnik, csupán egy az orosz kisebbség számára kitalált választási fogás, amivel a hatalompártiak és szövetségeseik tulajdonképpen megpróbálták félrevezetni a kárpátaljai magyarságot is, s amelyet bármikor visszavonhatnak, mi keresnivalója van Gajdos Istvánnak a parlamentben?