2 óra alvás is elég?
A koala 22 órát, a zsiráf 2 órát alszik egy nap. De mitől függ, hogy mennyit alszanak az állatok? Hogyan védik magukat, miközben éppen pihennek? Miért nem alszanak a puhatestűek? Összegyűjtöttük a legérdekesebb infókat.
Az állatok alvási szokásait sok minden befolyásolja. Elsősorban fejlettségi szintjükön múlik, hogy mennyi az alvásigényük. Az alvás egyik feltétele, hogy szükség van agyra. Ezért az alacsonyabb rendű élőlényeknél, (pl. a puhatestűek legtöbb csoportja) nincs igazi alvás. A rovarok többsége ugyan hosszabb időn át mozdulatlan, de ez még nem aktív pihenés.
Hogy mennyi alvásidő elég, az függ az agy anyagcseréjétől. Mivel a kisebb állatok agyi anyagcseréje gyorsabb, ők többet alszanak. A 4 óránál kevesebbet alvók között van az elefánt, a tehén és a zsiráf is.
A táplálkozási idő is hat az alvásra. A legelő állatoknak az evés hosszas elfoglaltság, ezért kevesebb jut alvásra.
Érdekes, hogy az alvás mennyisége az emberhez hasonlóan a kor előrehaladtával az állatoknál is csökken.
A biztonságérzet jó hatással van az alvásra is. Azok az állatok, akiknek kevesebb a félnivalójuk, többet lustálkodnak. Ezért heverészik nyugodtan az oroszlán. Felosztják egymás közt az őrködést is, így amíg egyikük pihen, addig a másik a környéket járja, majd cserélnek. A növényevők és rágcsálók kis méretűknek köszönhetően kisebb lyukakban, fák odvaiban bújnak el és ott háborítatlanul pihenhetnek.
A nagytestű állatok jó része állva pihen, mivel méretük és élőhelyük miatt nem tudnak elbújni, eltűnni. A zsiráf és teve, a ló és a szamár néhány percre fekszik csak le. Éppen ezért igen éberek és kisebb megszakításokkal alszanak.
Másik különleges alvásmód, a félagytekés alvás. Ilyenkor az egyik agyfélteke pihen, az egyik szem van csak csukva, és a másik figyeli a környezetet, és jelzi ha baj van.
Ez főleg a vízben élő állatokra jellemző. A palackorrú delfin emiatt körözve úszkál, majd harminc-negyven perc után megfordul, ekkor automatikusan átvált a másik agyféltekére. A fókák nem csak a veszély észlelése miatt alszanak félálomban. A légzés miatt orruk kilóg a vízből. Ezért oldalt fekve alszanak, és folyamatosan eveznek.
A fürjek és tőkés récék, de a gyíkok és kígyók is hasonlóan éberen alszanak. A tatu, az oposszum rejtőzködve alszik. A leguánok képesek színüket változtatni a környezetükhöz.
A koala 4 órát tölt eukaliptuszlevél rágcsálással, majd jöhet a 20 óra alvás. Naponta 1 kg levelet eszik, ami nem kalória dús, viszont bódító anyag van benne.
Az emberekéhez leginkább a patkányok alvásigénye hasonlítható, hiszen szükségük van pihenésre ahhoz, hogy éberek és figyelmesek legyenek, valamint hogy el tudják végezni feladataikat.
A leghosszabb ideig alvó emlősök:
Koala, átlagban napi 22 óra
Barna denevér: napi 20 óra
Tobzoskák: napi 18 óra
A legrövidebb ideig alvó emlősök:
Zsiráf: napi 2 óra (5-10 perces adagokban)
Őz: napi 3 óra
Ázsiai elefánt: napi 3 óra
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu