Kárpátalja anno: száz éve született Szemedi János görögkatolikus püspök
A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye XX. századi történelmének meghatározó alakjai voltak azok, akik a kommunizmus évei alatt életben tartották, majd a legalizációt követően újraélesztették a kárpátaljai görögkatolikus egyházat. A hívek, akik családjukban továbbadták a görögkatolikus hagyományokat; a papok, akik hitükért vállalták a száműzetést, a börtönt és a vértanúságot; és a vezetők, akik titokban, majd nyilvánosan összetartották és feltámasztották a megmaradt közösségeket. Közéjük tartozik Szemedi János, akit titokban szenteltek püspökké. Miután 1989-ben hivatalosan is elismerték a görögkatolikus egyházat, Margitics János és Halavács József püspökök mellett ő vette kezébe a Munkácsi Egyházmegye vezetését. A szovjet rendszer felbomlását követő zűrzavaros években olyan feladatokkal kellett megbirkózniuk, mint a templomok visszaszerzése, a paphiány pótlása, az egyházközségek újjászervezése.
Szemedi János megyéspüspök 1921. június 26-án született az Ugocsa vármegyei Alsóveresmarton (Мала Копаня). Ruszin nemzetiségű volt, ám tökéletesen beszélte a magyar nyelvet is. 1942-ben szerzett érettségi bizonyítványt Huszton. Ugyanebben az évben felvételt nyert az Ungvári Papnevelő Intézetbe. Tanulmányait megszakítva 1944 őszén a Csehszlovák Felszabadító Hadsereg katonája lett. Miután leszerelt, visszatért a szemináriumba. 1947-ben fejezte be tanulmányait. 1947. július 6-án szentelte pappá Boldog Romzsa Tódor megyéspüspök.
Az ungvári szeminárium prefektusává és előadójává nevezték ki, valamint az egyházmegyei iroda jegyzőjeként, a papnövendékek énekkarának karvezetőjeként és kisegítő lelkészként is szolgált.
A görögkatolikus egyház 1949-es betiltása után gépkocsivezetőként dolgozott 1987-es nyugdíjba vonulásáig.
Eközben titokban papként tevékenykedett és megszervezte a papképzést. 1978. augusztus 24-én az Ungvár melletti Felsődomonyán Chira Sándor püspök titokban püspökké szentelte. 1979 januárjában, Murányi Miklós apostoli adminisztrátor halála után, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye rendes püspöke lett. Ekkor még illegalitásban, 1989-től nyilvánosan végezte egyházvezetői munkáját. 1989 novemberében celebrálta első nyilvános püspöki szent liturgiáját.
1991. január 21-én Szent II. János Pál pápa bullában erősítette meg püspökségét.
Működése alatt sokat tett az egyházmegyéért.
Visszautasította azokat a törekvéseket, melyek a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyének az Ukrán Görögkatolikus Egyházba való beolvasztására irányultak.
Az egyházmegye számos templomát és ingatlanját sikerült visszaszereznie. Ungváron felépítette a teológiai akadémiát, melyben elindította a papképzést. Az addig paphiánnyal küzdő egyházmegye közösségeibe a már általa felszentelt papokat nevezte ki.
1990-ben újraindította a Blahovisznyik (Örömhír) egyházmegyei folyóiratot.
Az 1996. augusztus 30-án kelt 406. számú rendeletével megalapította a Beregszászi Magyar Esperesi Kerületet, mely magába foglalja az összes magyar kárpátaljai egyházközséget.
Az ő püspöksége alatt indították el Romzsa Tódor vértanú püspök szentté avatási eljárását. Ott volt azon a lembergi szent liturgián, melyen 2001. június 27-én Szent II. János Pál pápa bejelentette Romzsa püspök boldoggá avatását.
2003. január 25-én vonult nyugdíjba. Ezt követően szülőfalujában, Alsóveresmarton élt. Itt hunyt el 2008. december 6-án, s itt helyezték örök nyugalomra.
Az életéről és munkásságáról szóló könyv Kossey György szerkesztésében jelent meg 2000-ben Ungváron.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma