Szepes Mária: A színarany igaz

és szép kell nekem.
Kevesebbel be nem érem!
Dalolom belül. Varázsolom. Énekelem.
Mesélem. Imádkozom. Idézem.
Ambróziából szövöm. Szikráit szórom.
Oltok, nemzek, szülök általa
örök tavaszt, égi örömnyájat.
Ringató felhődunyhákat.
Mennyei bálcsodákat. Soha
nem múló, ifjú tavasztivornyákat,
ártatlan, csók előtti vágyat,
amely a jelené csak, nem bomlik,
nem lankad, selyme, illata, dala,
borzongó, örök új marad. Színarany.
Igaz, ami szép. Egész.
Nem múló, galád töredék.
Ennél kevesebb nem elég…