Ezektől lehet migrénünk

A migrén okai szerteágazóak, leginkább genetikai adottságok állnak a háttérben, de számítanak a környezeti tényezők is.

A migrénesfejfájás egy egyelőre kevésbé ismert terület az orvostudomány számára. Noha a kutatók feltárták a lehetséges okokat, a miértet tekintve nem rendelkeznek bevett nézettel, végleges magyarázattal. Annyi biztosan tudható róla, hogy a migrén féloldali, kínzó fejfájás, amely ellen száz százalékban hatásos kezelés nem létezik. A migrén tünetei ugyanakkor jól körülírhatóak: 4-72 órán át tartó erős, lüktető fejfájás, amely gyakran féloldali, terhelésre pedig rosszabbodik. A fejfájás általában rohamokban érkezik, gyakorisága nagyon változó. Átlagosan havonta kétszer-háromszor is jelentkezik, hányingerrel, hányással, fényre és zajokra való érzékenységgel társul. A panaszokat megelőzheti az úgynevezett aura is, ami a leggyakrabban egyfajta látászavar.

A migrén leggyakoribb okai

Jelenlegi tudásunk szerint a migrén hátterében genetikai adottságok állnak, de azok mellett számítanak a környezeti tényezők is. Az orvostudomány egyelőre vizsgálja az okokat, ugyanakkor elméletekből sincs hiány. Az egyik nézet szerint a migrénnek valamiféle központi idegrendszeri betegség az alapja, amelynek migrénes tünetei vannak. Egy másik elmélet szerint az agy vérellátó rendszerében (vagy az érrendszerben) fellépő diszfunkciók, működési zavarok okoznak migrénes rohamokat. A genetikai hajlam is okozhatja a migrént, illetve az agyban található vegyi anyagok és idegpályák rendellenességei is kiválthatják a betegséget. Az is tény, hogy az ipari országokban az utóbbi negyven évben a migrén gyakorisága a kétszeresére-háromszorosára nőtt.

A kutatók abban egyetértenek, hogy migrénes állapotban az agyban normálisan is jelen lévő kalcitonin gén-rokon peptid (CGRP) mennyisége megtízszereződik. A tüneteket a magas CGRP okozza azáltal, hogy az agykéregben zajló neurokémiai folyamatokat megváltoztatja, benne gyulladásszerű reakciót indít el. Ugyanakkor nem tudják, hogy mi váltja ki a sokszoros peptid aktivitást. Az is biztosnak látszik, hogy a genetikai hajlam mellett a környezeti tényezők is közrejátszanak a migrén kialakulásában. Ilyenek tényezők például az időjárás, a hormonális változások, a stressz, és bizonyos ételek, italok. Ezek teljesen egyénfüggők: van, aki a hidegfrontra érzékeny, van, aki a melegre, míg mások mindkettőre.

Erősíthetik a tüneteket bizonyos élelmiszerek

A migrénben szenvedők a megmondhatói, hogy bizonyos élelmiszerek rohamokat váltanak ki. Például a sós, füstölt, hosszú érlelésű ételek, mint például a rokfort és gorgonzola sajt, vagy a sonka és a szalámi. Bizonyos feldolgozott élelmiszerek szintúgy migrént válthatnak ki. Klinikai vizsgálatok szerint ebben a körben létezik összefüggés a nátrium-glutamát alkalmazása és a migrén jelentkezése között is. De okozhat migrént a szójaszósz, a banán és a vöröshagyma is, egyénfüggően szinte bármi. Ugyancsak nagy migrénindító az alkohol, főként a vörös bor és a pezsgő. Érdekes, hogy akár egyetlen deci vörösbor is kiválthatja a migrént. Sőt, az is okozhat migrént, ha étkezések maradnak ki.

Befolyásolhatnak a környezeti tényezők

Az időjárás-változás is rizikófaktor, de nem mindenkinél ugyanúgy. Általában frontok idején gyakoribb a migrén, amikor a légnyomásváltozások intenzívebbek. Emellett a stressz, az alváshiány, a rendszeres testmozgás hiánya vagy éppen az erős fizikai terhelés is előhívhatja a migrént. Hajlamosíthatnak migrénre egyes gyógyszerek is, különösen a nitrogénmonoxidot felszabadító értágítók, nőknél pedig bizonyos fogamzásgátlók is, valószínűleg a hormonális hatás miatt. Ismert az úgynevezett menstruációs migrén is, amelynél a fejfájás egyedül a havi vérzéshez kötődik. Érdekesség, hogy a migrén a nőknél háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál. A 20 és 50 év közötti nők körében a leggyakoribb, ebben a csoportban a 20-25 százalékot is eléri a betegek aránya. A teljes népességen belül nagyjából tíz százalék szenved ettől a neurológiai betegségtől.

Forrás: hazipattika.com