Kárpátalja anno: Feketeardó

Nagyszőlőstől 13 km-re, a Tisza bal partján, a Fekete-víz mellett helyezkedik el Feketeardó, mely nevét az egykori királyi erdőőrökről és a fekete folyóvízről kapta. Területe már a réz- és bronzkorban is lakott volt, később pedig jelentős vaskohászt alakult ki a térségben. A falu mellett 10 vasolvasztó kemencét tártak fel a régészek.

Az egykor az Ugocsa vármegyéhez és egy ideig a királyházi Nyalábvárhoz tartozó település első írásos emléke 1319-ből való. Birtokosai a Thyba, a Drág, az Ardai, a Rákóczi, a Barkóczi és a Perényi családok voltak.

A Szent György tiszteletére felszentelt, ma Szent Rozália címünnepű római katolikus temploma a XIII–XIV. század között épült román stílusban, melynek jegyei ma is fellelhetők a szentélyben. A XV. században átépítették és toronnyal egészítették ki a templomot. Ekkor alakították ki gótikus hajóját is, melynek falát freskókkal díszítették. A hajó és a torony egyaránt tört kőből épült, a sarkokon faragott kváderekkel. A templom külső homlokzatának domináns eleme a mély, bélletes nyugati kapu.

Miután a reformáció elérte a települést, az új hitre tértek kezére került az istenháza. 1754-ben Perényi Zsigmond báró szerezte vissza a katolikus közösség számára az épületet, mely a XIX. század közepén fedél nélkül omladozott. Haas Mihály szatmári püspök ideiglenes tetővel akadályozta meg további pusztulását. Az új, csehüveg boltozat 1913-ban készült el.

A templomon az évszázadok alatt sok kár keletkezett, ám a freskók egy része így is fennmaradt. A képeket Springer Ferenc tárta föl és restaurálta 1993-ban. A felső regiszter jobb oldali képén négy személyt ábrázoltak, fejük már a XIX. században is hiányzott. Föltételezhetően Szent Pált, Keresztelő Szent Jánost és Krisztust láthatjuk a Jordán folyó vizében. Mellette a diadalívnél egy nagyobb méretű, erősen roncsolt kép Szent Péter elmerülését ábrázolhatja a Genezáret-tavon történő átkeléskor. Az alsó képszalag öt ábrázolásból áll. Baloldalon eredetileg Szent Ilona és a Szent Család ábrázolása szerepelt, de a freskó erősen megrongálódott. A következő képen Szent Ágnes és Szent Lajos király látható. Az alsó képszalag következő ábrázolása megsemmisült, csak az utolsó, diadalív melletti kép maradt meg. A jobb oldalon Szűz Mária ül trónusán, ölében a gyermek Jézus. Előttük Szent László király térdel, feje fölött egy repülő angyal koronát tart. Az angyali koronázás motívuma igen ritka.

A templom bejárati ajtaja Horváth Anna beregszászi képzőművész alkotása.

Feketeardó református közösségének első írásos említése 1615-ből származik. Neogótikus, 376 férőhelyes kőtemplomuk 1877-ben épült meg a korábbi, 1765-ből való fatemplom helyére. Tornya 1893-ban készült el, s két harang lakik benne: az egyiket 1858-ban öntötte Pap Antal Szatmáron, a másik 1924-ben készült a korábbi helyett, melyet az első világháborúban elkoboztak. A templom értékei közé tartozik a 9 regiszteres orgona, továbbá két, 1810-ből származó kehely és egy szintén 1810-ből való kanna.

A településen 1892-ben épült fel a görögkatolikus templom, amelyet 1949-ben elvettek a felekezettől, és a pravoszlávoknak adtak. Az épületet a rendszerváltást követően sem adták vissza a görögkatolikusoknak, akik emiatt új templom építésébe kezdtek.

A helyi temetőben a falu lakosai emlékművet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak emlékére. 1944-ben 24 helybeli magyar férfit hurcoltak el a szovjetek, akik közül 19-en nem tértek haza.

Marosi Anita

Kárpátaja.ma